Mit tegyek, ha a tanárom többet foglalkozik velem, mint anyukám?

Szia!

Hogy őszinte legyek, sokat gondolkodtam, hogy hogyan kezdjem el a mondanivalómat, hogy ne értsd félre és "átmenjen" aminek mennie kell. Aztán arra jutottam, hogy megpróbálom saját élettapasztalatomon keresztül átadni, hogy én milyen szemszögből látom a dolgokat.

Mivel anyukádról nem sokat mondtál, én se fogok nagyon belemenni a témába. Csak annyit szeretnék mondani, hogy ne úgy tekints a tanárra, mint akit helyettesíteni szeretnél az édesanyáddal. Úgy tekints rá, mint egy nagyon jó emberre aki törődik veled, ne akard olyanná tenni az anyukádat. Csak még jobban fogsz csalódni benne és csak rosszabb lesz a viszonyotok. Inkább úgy fogd fel, hogy két olyan személy van az életedben akivel sok mindent megoszthatsz, megbeszélhetsz, segítenek neked, számíthatsz rájuk.

Visszatérve a tanár-diák kapcsolatra és az osztálytársaidra.

Hogy őszinte legyek, ezt elmagyarázni, hogy megfogható legyen számodra és ne értsd félre, nehéz feladatnak tartom (legalábbis nekem az).

Először is, olyan korban vagy, amikor fontos számodra, hogy másik mit gondolnak rólad, hogyan viszonyul a közösség hozzád. Ez teljesen rendjén van, hiszen körülbelül 30 emberrel találkozol nap mint nap és velük vagy napközben.

DE!

Lassan számodra is vége lesz a középsulinak, és gyakorlatilag a középiskolás társaság szinte egésze úgy el fog tűnni a mindennapjaidból, hogy az is lehet, hogy többet egyikkel se fogsz találkozni az életben (maximum egy szia erejéig, lásd én).

A másik nagyon fontos dolog, hogy tartsd azt a szemed előtt, hogy mindenki a saját érdekeit nézi, megjegyzem a marketing tantárgy is arra helyezi a hangsúlyt, hogy amíg nem vagy anyuka, addig a legjobban önmagadat "szereted", azaz önmagad érdekeit nézed vásárláskor, azaz egy prioritási sorrend elejére magadat teszed, és utána nézed mások érdekeit (kivétel a gyermeked).

Ezzel azt akarom mondani, hogy mindenki elsősorban saját maga érdekeit nézi. Nálad pedig egy kicsit szélsőséges eset áll fent, ami ellenszenvet kelt másokban.

Hogy honnan is ez az ellenszenv?

Olyan dologban részesülsz, amiben a társaság nagy része nem. Egy tanár a "szárnyai alá vett". Ebben csak te részesülsz, és ez nagy és tiszteletreméltó dolog, hogy ilyen figyelmet kapsz.

DE! (és megint itt ez a fránya DE!)

Az ellenszenv onnan adódik, hogy te gyakorlatilag előnyben vagy a többiekkel szemben. Olyan figyelemben részesülsz amit nem kaphat meg bárki, ez nem egy fakultáció, amire bárki jelentkezhet. Ez egy tiszteletre méltó kezdeményezés feléd, hogy még jobban jeleskedj abban amit szeretsz. És mivel mindenki az önmaga érdekeit nézi, ezért természetes, hogy szemet szúr és keletkezik az ellenszenv.

Apropó, továbbtanulást. Még sokat nyom a latba az is, hogy a felsőoktatásban az államilag finanszírozott helyek száma drasztikusan csökken. Te meg nagyon nagy esélyekkel indulsz.

A másik sajnálatra méltó dolog, főleg nálunk, hogy rengeteg a rosszakaró, kétszínű, saját érdekeit előtérbe helyező és annak elérése érdekében mindent elkövető ember.

(szarkeverő).

Utalva arra, hogy gyakorlatilag hamarosan szétszéledtek a nagyvilágban, az ilyeneket ignorálni kéne, nem kéne, pontosítok muszáj. Két ember nézi az érdekeit az iskolában, te és a tanár, hidd el a "barátaid" szarnak arra, hogy sikerül az érettségid. Mindenki a saját érdekeit nézi. Csak van a normális ember, aki nem szól bele mások dolgába, és van a másik, akinek csípi a szemét, ha valaki előnyösebb helyzetben van nála.

Végezetül csak annyit szeretnék mondani, hogy ne érdekeljen mások mit gondolnak. Le kell szarni, másképp nem lehet átesni ezeknek a dolgokon. Hol lesznek ezek érettségi után. Elsősorban a saját érdekeidet nézd, azután a másokét. Ha pedig valaki fikáz, az csak őt minősíti.

Első válaszoló:

"Két ember nézi az érdekeit az iskolában, te és a tanár, hidd el a "barátaid" szarnak arra, hogy sikerül az érettségid. Mindenki a saját érdekeit nézi."

Sajnálom, hogy így látod a dolgokat. Szomorú, hogy ennyire tartod a barátságot, hogy mindenkit ilyen önzőnek látsz. Középiskolában sokat tettem a barátaimért, hogy jól sikerüljön az érettségijük, mert igenis érdekelt, mi lesz velük. Egyetemen pedig teljesen általános dolog, hogy segítjük egymást, ahol tudjuk. Ha valakinek jól megy valami, korrepetálja a "rászorulókat" gyakran teljesen ingyen.