Hogy lehet rosszat mondani az exedre, akit valaha szerettél? És az anyukád aki felnevelt, hogy lehet a világ leggonoszabb embere?

Az én exem 4 hónap után beközölte hogy nem szeret és soha nem is szeretett, csak arra kellettem neki hogy legyen kivel aludnia és ne legyen olyan egyedül... Mellesleg más lányba volt szerelmes mellettem, viszont baromi jól megjátszotta magát. Még szép hogy elhordom minden szemétnek mert nem férfi az ilyen... Mellesleg fiatal és hülye voltam hogy nem vettem észre, részben az én hibám is, hogy hagytam magam kihasználni.

Így lehet elhordani mindennek az exet Kedves Kérdező! :-)

Az lehet, hogy valaha szerette az exét, de nyilván annak nyomós oka van, hogy szétmentek. Lehet, hogy a kapcsolat elején minden rózsaszín volt, aztán kimutatta a foga fehérjét (pl. ütötte-verte). Az ilyen mégis mit mondjon róla azért mert valaha szerette? Most ez egy sarkos példa volt, de a lényeg, hogy valamilyen ok volt, ami miatt szakítottak, amiben nem egyeztek. Ha ez nem volt durva, akkor egy intelligens ember nem mond kígyót-békát az exére, de ha durva volt, akkor el tudom hinni, hogy így tesz.

Anyukák között is van igenis gonosz, ide nyilván az ír, akinek problémája van.

Mivel nem látsz bele egy-egy kérdésből a valós problémába, a valós életekbe, így nem hiszem, hogy tiszted lenne bármit is leszűrni belőlük és bárkit is elítélni, amiért kígyót-békát kiabál a másikra, legyen az ex vagy anya.

Nekem az anyukám nem a világ leggonoszabb embere,de az őrületbe tud kergetni,sok anyuka és szülő abban a tudatban él hogy a gyereke az ő tulajdnona és bármit megtehet vele még 30 éves korában is,azt gondolják hogy felhatalmazzák magukat arra hogy úgy beszéljenek vele ahogy akarnak,mert hogy jön a szöveg hogy én felneveltelek és nekem köszönhetsz mindent!!Az ilyen nem szülő hanem egy gonosz ember aki a gyerekén akarja kiélni hatalmi vágyait ahol máshol nem tud.Sajnos sok szülő esetében ez a nagy igazság,bárki bármit is mond!Sajnos ez van.

Az exről meg annyit hogy én soha nem szidtam egy exemet sem,akár milyen csúny módon váltunk el egymástól,én elzártam őket ide a szívemben mert szerettem őket,és bármennyire is megbántottak nem fogok róluk rosszat mondani,mégha lenne rá okom is..

Én meg pont hogy régebben hittem azt, hogy "jogos" szidni az exet. Aztán rájöttem, hogy ez butaság, saját magunk hibájának és tévedésének tagadása, illetve saját magunk szembeköpése.

ÉN választottam, ÉN nem vettem észre (NEM AKARTAM) észrevenni, hogy milyen, mert könnyebb volt tagadni, hogy nem ő az igazi, mint egyedül maradni és ismét keresgetni. Ez nem az ő hibája, ő csak olyan volt, amilyen. Nem illettünk össze - ennyi.

Senki nem bújhat ki a bőréből, senkinek nem kell és nem szabad megváltozni a másik kedvéért. Tehát ha ő olyan, amilyen, csak magamnak köszönhetem a rosszat.

A naivitásomnak, a rossz emberismeretemnek, a félelmeimnek.

Van egy kedvenc idézetem:

Hát láss olyannak, amilyen valóban

vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed

csak a részt látta bennem, és a jóban,

mely részem, ismerni vélt engemet.

Álmoddal mértél; én az álmodónak

mit mondhatok? Ne légy a börtönöm!

Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,

amiért álmaidhoz nincs közöm.

(Szabédi László)

A lényeg szerintem, hogy "csalódtál, de ne tarts engem csalónak", amiért nem olyan vagyok, amilyennek elképzeltél.

Tulajdonképpen a szeretet azt jelenti, hogy elfogadod a másikat olyannak, amilyen. Ahhoz, hogy elfogadd, ismerned kell. Ha nem ismered, az a te hibád, nem fektettél elég energiát a megismerésébe, illetőleg a lila ködtől nem láttad meg a valódi énjét. Viszont akkor nem őt szeretted, hanem azt, aki te elképzeltél magadnak. Tehát kvittek vagytok, ő is simán mondhatja, hogy nem szeretted.

Ezért a véleményért szoktam én 0%-okat kapni. :)