Koreában is kötelező olvasmány A Pál utcai fiúk?

Még nem.

Csak azután lesz, amikor Magyarországon kötelezővé

teszik a 생텍쥐페리: 어린 왕자 -t.

Most komolyan...

...

...

...

... a hülyeségnek hol van a határa?

[link]

"Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány."

[link]

"1996-ban jelent meg Szöulban Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének koreai adaptációja (Molnaru 1996). A koreai változat címe (magyarra visszafordítva: A vörösingesek csapata) magyar fülnek kissé furcsán hangzik, hiszen a történet nem róluk szól: ez a megoldás olyan, mintha például az Othello című drámát Jágónak, a Bánk bánt pedig Ottónak (esetleg Biberachnak) keresztelnék át. A számunkra furcsának tűnő címválasztást valószínűleg az motiválta, hogy a „vörösinges” regényesebben hangzik, mint a „Pál utca”, jobban el lehet adni. A címlapon egy bizonyos Molnaru szerepel szerzőként, a könyvből sehol nem derül ki, hogy az író keresztneve Ferenc, ki volt ő, mikor élt, mit alkotott e művén kívül. A fordító nevét egy sorban szedték vele, azonos betűnagysággal, ami indokoltnak is tűnik, hiszen szinte társszerzőként cselekedett: a művet körülbelül egyharmadára csökkentette. Ez – többek között – azt jelenti, hogy teljesen kimaradt például a gittegylet motívuma, vagy Csetneky úr, aki miatt Nemecsek édesapjának még fia halálos ágya mellett is dolgoznia kell (mindkét motívum fontos adalék a történések társadalmi hátterének felvillantásához, az akkori magyar valóság jobb megértéséhez). A szó szoros értelmében tehát a fordításként feltüntetett koreai változat nem fordítás, hanem átdolgozás; kár, hogy ez a tény nem említtetik meg a könyvben sehol. A fordító az előszóban elemi iskolai tanulóként említi a Pál utcaiakat, holott Molnár 14 éves gimnazistának írja le hőseit. Ez a változtatás nem lehet a véletlen műve: a szöveg erőteljes megrövidítése, az új változat stílusa, a szöveg betűtípusainak nagysága, a 33 nagyméretű, színes illusztráció arról tanúskodik, hogy a koreai változat jóval fiatalabb korosztály számára készülhetett (8 -10 éveseknek). A koreai szövegből nem derül ki, hogy mely történelmi korszakban játszódik a cselekmény. Az Előszó itt következő részlete eből a szempontból is tanulságos: „Az európai kontinens felét a világ legnagyobb országa foglalja el, a másik felén kis országok szorulnak egymáshoz. közöttük van Magyarország. Ha a térképre nézünk, azt látjuk, hogy a Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és mások közé szorított Magyarország valóban kicsiny állam. Nagy hiba lenne viszont azt gondolni, hogy az ország kicsisége miatt az ottani gyerekek vásottak vagy félősek lennének.” Különös, hogy a koreai megjelenés évében, 1996-ban még ne tudnának a rendszerváltozások geopolitikai következményeiről, arról, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlott; s a hét szomszéd ország közül csak kettő (Ukrajna és Románia) nagyobb hazánknál. Azt kihangsúlyozni tehát, hogy Magyarország szomszédaihoz képest kicsiny ország, s ebből ma hátrányai származnának: tévedés. Sőt: a század elején, amikor Molnár regénye keletkezett, Magyarország mondhatni nagyhatalom volt az Osztrák Magyar Monarchia részeként."