Miért mondja azt mindenki, hogy ne költözzek haza Magyarországra? Nem értem miért tartják rossz helynek. Vagy én nem ismerem eléggé a saját hazám?

Persze ha mindenki elmegy, nem is lesz jobb soha.

Az embernek az a természetes állapota, hogy felnő és önálló családot alapít. Hogy munkája lesz-e, az nagyban függ önmagától is. Nem írtad, hogy milyen diplomád van, gyanítom, nem természettudományi, mert ahhoz elsősorban hozzáértés kell, nem anyanyelvi angol. Ezért azt sem lehet megítélni, azzal hol mekkora lehetőségek vannak. A válás biztos, hogy ne ma legjobb válasz. Itthon majd az lesz a probléma, különösen, ha itt sem kapsz munkát.

A döntés mindenképpen kettőtöknek kell meghozni, mégpedig a lehetőségek alapos átbeszélésével. Ebben elég tágra kell engedned a fantáziádat. Ha egyedül hozol döntés, örökké bánni fogod, majd mindent arra fogsz rá.

Vannak szakirányok, amelyekben itthon nehéz elhelyezkedni, mer túlképzés volt belőle az igényekhez képest. De egy csomó szakmában jól el lehet helyezkedni, ha nem is nyugati bérszintet, de tisztességes, sőt jó megélhetést el lehet érni. Ha nem így lenne, nem volna olyan mértékű a külföldi turizmus. Aki elmegy egy körútra vagy nyaralni, a kinti költségeket kell állnia, de úgy tűnik ezt elég sokan meg tudják tenni, és csak kevés közülük a pártcsatlósként jó élő.

Nyugaton általában nagyságrendekkel könnyebb boldogulni, és élni, mint otthon. Nincs akkora hajtás, fejlettebbek a dolgok, kevesebb stressz és negatív hatás éri az embert, kevesebb a lopás, nagyobb a közbiztonság, jobbak az élelmiszerek stb... ez mind a pénzzel van összefüggésben. Ezért rengeteg ember hagyja el - föleg mostanában - Magyarországot. Sokan ezért nem is akarnak visszamenni. A mérleg másik serpenyöjében az van, amit Te is leírtál. Család, barátok, rokonok, otthon érzése, anyanyelv. Aki kint marad, az ezt kénytelen elfogadni, aki hazamegy, kénytelen a nehezebb életet, azt, h ugyanannyi munkáért szerényebb életet kaphat.

Azt, h neked mi a fontosabb, csakis Te tudod eldönteni. A leírt problémáid egyáltalán nem hülyeségek. Kint mindenkinek szembesülnie kell ezekkel a problémákkal, de másmilyenek vagyunk. Valaki ki sem akar jönni, valaki kijön - visszamegy, valaki kint marad. Az biztos, h folyamatos terhet jelenthet kint - sokaknak csak tudatalatt - a "nem vagyok otthon" érzése. Találkoztam már több emberrel, akire negatív hatással volt ez. Sokan ezért boldogságukat csak abban keresik, hogy mennyit tudnak megspórolni, és mit érnek el. Lelkileg közben meg mennek tönkre, vagy sosem lesznek boldogok. Ezért, hallgass a szívedre is. Ha hazamész, fogadd el, hogy nem lesz majd annyi, és ne mérgelödj ezen. Tedd meg a töled telhetöt, az egyéni szinteden, hogy minél többre vidd, otthon. Nagyobb kihívás lesz, mint kint. Szerintem ez is lehet szép. Nem mindíg a main-stream-mel kell menni. Aki meg szidja az otthonlétet, annak a legegyszerübb elmenni. Nekem sem tetszik ami otthon van, de negatívan hozzáállni, és másra mutogatni a legegyszerübb. Ha mindenki tenné a dolgát, akkor még szar politika mellett is máshol lenne az ország.

Én is kint élek 3,5 éve, és nemsokára hazamegyek. Nem érdekel, h hányan hülyéznek le. Beszéljétek meg a pároddal, hogy kinek mi a fontos, és döntsétek. Sok sikert kívánok!

A válasz nagyon egyszerű: azt az életszínvonalat, amit az Egyesült Királyságban megszoktál, itthon sokkal több pénzből tudnád csak fenntartani.

Garancia, pedig nincs, hogy kapsz munkát. Szép dolog a hazaszeretet, de abból nem lehet megélni.