Kiegyezést elmagyarázná nekem vki?

Sose értem, mikor a törire azt mondják, hogy nem értem (és ezt már főiskolán, egyetemen is hallottam). Mert ha a magfizikára, a kőzetképződésre, az egyenáramra, vagy Schoppenhauerre azt mondja valaki, akkor azt megértem.

De egy konkrét történelmi eseményre...

Félre ne érts kérdező, nem bántani akarlak, csak szerintem inkább máshol jár az eszed, amikor olvasod. A történelem egzakt.

De, hogy ne csak b@szogassalak :), segítek is, bár lehet elküldte a kérdező már a tételét, akkor okafogyott a segítségem.

Röviden, három dolgot kell vizsgálni és figyelembe venni. A kiegyezést alkotmányossági kérdésnek kell tekinteni.

1. Mi volt a magyar politikai elit alkotmányos célja 1848-ban és 1849 után?

Az, hogy Magyarországon alkotmányos berendezkedés jöjjön létre, állítsanak fel egy (országgyűlésnek) felelős kormányt, ami felváltja a rendi gyűlést és átveszi azok feladatait (de már nem 3 évente vagy alkalomszerűen hívják össze, hanem folyamatos), sőt az uralkodó mozgásterét is szűkítették volna ily módon, mert az alkotmány őt is kötötte volna. Az ország és a társadalom modernizálását (feudalizmus felszámolása, iparosítás...stb így a kormány kezdeményezte volna)A célok között nem szerepelt az uralkodó dinasztia trónfosztása. A független Magyarország hangoztatása azt jelentette, hogy a birodalmi kormánytól és szervektől legyen független. 1849 után a cél semmit sem változott (a radikálisok emigráltak vagy nem tartoztak a "krémhez") , csak nyilvánvalóvá vált, hogy mivel Ausztria most nyeregben van, ezért az elképzeléseik végrehajtását el kell halasztani egy időre, és majd megfelelő történelmi-politikai szituációban újra elő kell venni. A korábbi meghatározó személyek pl. visszavonultak a politikától. Ezt szokták "passzív ellenállásnak" nevezni, bár rosszul tanítják, mert ez nem volt annyira általános.

2. Mi volt a Habsburgok célja? Ők mindenképpen elutasították azt, hogy az országnak alkotmányt adjanak. Ez nagyrészt a konzervatív, vallásos neveltetésükből eredt. A trónörökösöket gyerekkortól kezdve úgy nevelték, hogy az uralkodó hatalma Istentől ered és őt senki sem korlátozhatja.

1848-ban kényszerhelyzetben ugyan belement a császár a birodalma alkotmányos átalakításába, de a ténylegesen uralkodók - a királyra befolyással bíró főhercegek és tanácsosok - ezt nem gondolták véglegesnek. És, hát a szabadságharcunk leverésével ez az állapot teljesen meg is szűnt. Utána a császár és király (ugyanaz a személy, I. Ferenc József) abszolutisztikus( ezt nem kezdem el megint magyarázni, fentebb leírtam nagyjából a jelentését) kormányzást hozta vissza.

Az, hogy ez megváltozzon ugyancsak a politikai (elsősorban külpolitikai) helyzet megváltozására volt szükség.

3. És ez az utolsó lényeges elem. Európában a XIX. században egyre több helyen vezettek be alkotmányos kormányzást. Eközben a Habsburg monarchiában csak most kezdődött el az igazi abszolutizmus. Egyre nagyobb nyomás helyeződött a Habsburgokra. Ez az 50-es évek végén úgy éreztette legjobban a hatását, hogy a nagy európai bankok nem szívesen adtak már hiteleket a Birodalomnak. Így hát felismerték, hogy valamilyen - minimális - alkotmányos reformra szükség van. Az 1859-es itáliai vereség után 1860 -ban létre is hozták a Birodalmi Tanácsot - amelynek persze nem volt törvényhozó jogköre - , Magyarországon összehívták az országgyűlést, de a Birodalmi Tanácsba a magyarokat is meghívták, ezzel jelezve, hogy Magyarország a Birodalom része és az 1849-es állapotok változatlanok. Ezt persze a magyarok nem fogadták el.

De mégis, mindenképpen a változást szelét jelentette, így a magyarok felhagytak a "passzív ellenállással", Deák is visszatért.

Az, hogy a kiegyezés (benne van a nevében, hogy a két fél kompromisszumot köt, mindkettő lemond valamiről) létrejöjjön, egy újabb külpolitikai katasztrófára (ami pénzügyi katasztrófával is fenyegetett) volt szükség. Ez volt Königraetz.

De ez csak felgyorsította az eseményeket, a tárgyalások titokban - minden bizonnyal a király kezdeményezte - már 1864 végén elkezdődtek. 1865 áprilisában Deák kifejtette a húsvéti cikkben, hogy vannak a két birodalomrész közötti közös ügyek (mint a hadügy vagy külpolitika) amelyeket meg kell tartani. Ez volt a kiindulási alap, és a Poroszországtól elszenvedett vereség után fél évvel meg is egyeztek. 1867. ha jól emlékszek február 17-én felállt a magyar kormány, Andrássy Gyulával az élen.

A lényege az volt, hogy létrejött egy duális (két birodalomfélből: Ausztriából és Magyarországból álló) monarchia, amelyekben felelős kormányok alakultak, amik a saját birodalomfelükben a belpolitikáért voltak felelősek (de természetesen törvényt továbbra is csak a király jóváhagyásával lehetett hozni, sőt volt még egy ún. előszentelési jog is, de ezt érettségin nem szokták szerintem kérdezni, de ha érdekel, akkor leírom mi volt ez). Viszont voltak közös ügyek, mint a hadügy (a legfőbb hadúr a király/császár volt, a hadsereg az ő privilégiuma volt) és a külügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy. Ezeknek a finanszírozásáról 10 évente kellett megegyezni.

Ez volt a kiegyezés. A lényege, hogy Magyarország alkotmányos monarchia lett, és létrejött a dualista Osztrák-Magyar Monarchia.

Nem baj az.

Te is mérnök vagy informatikus leszel? :)