Ezt Vona Gábor egyik képe alá írták: Gyerekek megy ám a származástan! A világ legkeveredettebb népe vagyunk, mire jó ez az egész?! Kit érdekel, hogy ki honnan jött, származik, ered. Nem unjátok még ezt az ultra magyarkodást? Mennyiben van igaza?

A legtöbb ember különlegesnek akarja érezni magát. Viszont tenni nem nagyon szeretnek érte. Ezért egyszerűbb ha valamit kitalálnak, ami szerint mindenki az születése révén: pl. egy isten saját képmására teremtette, atlantiszról jött, a szürkék fejlesztették ki a génlaborban, eleve a "faja" (amit annyira imádnak használni) magasabbrendűbb, stb. Ma már annyi a variáció, szabadon lehet válogatni.

Igaza egyiknek sincs, de nyugodtabban alszanak.

Hogy a világ legje vagyunk-e, azt nem tudom, de nagyon kevert nép vagyunk. Pl. a tatárjárás után a magyarság fele elpusztult, úgy telepítettek be külföldről embereket. A török hódoltság idején a törökökkel keveredtünk, de a szomszédos népekkel, mivel az országhatár folyton vándorolt, állandóan. Petőfi apja még Petrovics volt, Gárdonyi neve i sgfelvett név, születési neve német volt, lévén az apja német.

"Anyám kún volt, az apám félig székely,

félig román, vagy tán egészen az." - írta József Attila.

Én megpróbáltam kinyomozni, milyen származású vagyok. Két nagyszülőm tót, vagyis szlovák származású volt (persze ők már magyarul beszéltek és a nevük is magyar), egy nagymamám valszínleg német, egy nagyapámnak meg magyar neve van, de egy olyan város neve az ő neve, amely most Románia területén fekszik.