Ennyit tenne egy jó nőgyógyászati vizsgálati alkalom? Lehetek attól kevésbé gátlásosabb? Mert nálam azóta változtak dolgok ezen a téren.

26 éves vagyok.

Bevallom, hogy egészen eddig nagyon gátlásos voltam.

Pl. mindig hosszított felsőt hordtam, ami fenékig ér, csípőig érő ruhát vagy toppot (nyáron sem) nem hordtam.

Alul is eléggé "topisan" öltöztem: lehetőleg bővebb ruhában, szoknyát pedig kerültem, amikor lehetett.

De nem azért mert nem vagyok csinos, csak valami miatt gátlásosabb vagyok/voltam, talán túlságosan is.

De most kb. egy hete el kellett mennem nőgyógyászati vizsgálatra, legelső alkalom volt nekem. Nem voltak panaszaim, de munkafelvételhez kérték az egészségügyi kartonba, vagy hogy mondják azt.

Ezen nagyon kibuktam, itthon sírógörcs jött rám belegondolva a helyzetbe.

De ugye nem tudtam elkerülni.

Magánorvoshoz mentem, aki nagyon készséges, segítőkész volt, kérdezett, kért, teljesen egyenrangúként kezelt. Ez sokat segített, hogy oldódjak.

Majd a vizsgálat előtt úgy gondoltam, hogy, na, akkor legyünk ezen is túl, minél hamarabb, aztán 1 évig nyugi van, ha nincs panasz.

Csak nagyon picit feszélyezett az a helyzet fenn a székben fekve, stb.

Viszont azután, mintha fordult volna bennem a világ egyet:

azóta felveszek normál és csípőig érő felsőket, kicsit passzosabb nadrágokat (persze nem számokkal kisebbet, hanem amiket korábban nem mertem volna).

Nem érzem magam kellemetlenül bennük.

Nem feszélyez az sem, ha egy blúznak, pólónak nagyobb a dekoltázsa (persze azért mellett ki nem rakunk!).

Lehet, hogy a nőgyógyászati helyzet ennyit változtatott? Lehet, hogy az "tett rendbe dolgokat" az agyamban e téren, ahogy ehhez az egészhez viszonyulok?