Mit lehet tenni macskauralom ellen?

A barátőm macska-fanatikus. Amikor összeköltöztünk, csak annyit láttam, hogy nagyon szereti a macskákat. Ez nem zavart, az már akkor is, hogy a macskák bent vannak a házban, és igazából azt csinálnak amit akarnak, oda másznak ahova akarnak, azt tesznek tönkre amit akarnak. De mivel nem az én házam, így nem tehetek semmit. Azóta eltelt 2 év, és a helyzet csak rosszabb lett. A macskákat teljesen meggyűlöltem. Azt eddig sem szerettem, ha egy állat a házban van, de magával az állatokkal sosem volt bajom, de ha meglátok valahol egy macskát, elönt az undor, és az indulat. Egyszerűen már nem bírom, ami itt megy. Hogy folyton azt hallgatom, hogy "személyiségük van" "jellemük van" "érezzem megtisztelve magam ha hozzámjön" stb. Egyszerűen már nem bírom elviselni. Hogy folyton az van, hogy le kell kergetnem őket a konyhapultról, vagy a TV tetejéről. Persze ez csak engem zavar. Barátnőmnek a fegyelmezés, a simogatás, meg a bugyurgatás. Így a macskák itt sz.arnak az emberek fejére. Tőlem félnek, bár az egyik már nem, ha rászólok, csak bámul rám, aztán vagy egy helyben marad, vagy odamegy a barátnőmhöz. És ha lelököm, vagy arrébblököm valahonnan, vita van belőle. Hogy ne kínozzam a macskát, ne bántsam. És ez dühít fel, hogy ez már durva. Nem bántom, csak arrébbtolom, nem úgy fogom meg mint a hímestojást. És egyből én vagyok a hibás, a barátnőm mint egy tyúkanyó a védelmébe veszi őket. Mostanában nagyon sok ezen a veszekedés. Persze a barátnőmék, és a macskásnéni barátnői szerint én csak féltékeny vagyok a macska önálló jellemére meg ilyen fäszságok. Eleinte azt mondtam lehet van benne valami, és úgy álltam hozzá, csak tágítanom kell a gondolkodásomat, rugalmasabbnak kell lennem. De nem, ez nem megy, ez hülyeség. Tisztán látszik hogy itt a macskák dirigálnak, én meg mögöttük vagyok, mert akármikor szóba jönnek, én húzom a rövidebbet. Szerintem ezt egy normális férfi sem tűrné el, de lehet nő sem.