Mik a fontosabb különbség és hasonlóság a goth, az emo és a punk stílusban?

A goth a legromantikusabb, legsötétebb.

Az emo a "legcukibb", legönsajnáltatóbb.

A punk meg a legvagányabb, leglázadóbb.

Egyébként ezt csak úgy érzésre írtam.

Hasonlóság: mindhárom szubkultúra, mindháromnak vannak jellegzetes (olykor egymáshoz hasonló) öltözködési elemei, kb. ennyi.

Különbségek:

Más korból származnak és teljesen más zenék, esztétikai és ideológiai elemek jellemzik őket.

A punk mozgalom kezdete a 70-es évek elejére tehető, a rockzene, főleg a "garázsbandák" egy elágazásából jött létre. Eredendően erősen autoritás-ellenes, az államhatalom valamint a társadalmi normák merevsége ellen lázadó és jellemzően markánsan politikai nézetekkel átitatott, bár rengeteg válfaja jött létre azóta, eredetileg anarchista jellegű. Fontos elemei (főleg eredetileg) az individualizmus, a DIY "csináld magad" esztétika, az öntörvényűség, agresszívebb, sokszor direkt primitívebb, nyers, egyszerűbb zene (a korai punkbandákban nem a zenei tehetség számított, sőt, egyeseknél hátrány volt), a kisebb klubkoncertek, a balhék, a verekedések, a gyakorta önpusztító, felelőtlen viselkedés, a polgárpukkasztás, sokkolás, tabuk döngetése. A punk eredetileg egy hatalmas beintés volt a társadalomnak, még önmagára nézve is gunyoros és nem mentes a humoról. Utóbbira jó példa a neve, a punk szó söpredéket, csőcseléket, illetve börtönszlengben "köcsögöt" jelentett (és jelent a mai napig). Sokak szerint az igazi punk már halott - végülis már készen megvásárolhatóak a kinézeti kellékek, nem házilag kreatívkodják a kinézetüket a punkok (a többségük), a népszerűbb zenekarok leszerződtek nagyobb kiadóknál, sokszor szelídebbek az előadások, kevesebb az improvizáció és a balhé, nem bootlegek formájában kalózkodják össze a rajongók, és már sokszor a középosztály kedvelt szubkultúrája lett, eredetileg a munkásosztályé volt. Mások szerint simán csak továbbfejlődött, mint szinte minden szubkultúra. Rengeteg formája és elágazása van. A skinhead / bonehead szubkultúra is a punkból ered.

A gót korai megnyilvánulásai a 70-es évek végére, 80-as évek elejére tehetőek, a post-punk mozgalom indította el, így gyökerei valahol a punkban keresendőek, bár a punk nyers, agresszív és politikailag aktív lázadása helyett inkább egy apolitikus, elvágyódó, morbidabb, sötétebb témákat felölelő mozgalom lett. A korai gót jelegű zenék nem depressziós jellegűek, hanem humorosabbak és "punkosabbak". Zeneileg a három közül messze ez a legváltozatosabb - deathrock, ethereal és neoklasszikus zenék, darkwave, industrial, post-idustrial, ebm, dark electro, dark ambient, gothic metal, cíbergoth de még a neofolk is gyakran megfordul a kedvenceik között (vannak is zenei viták és ellentétek is köztük néha).

Elsősorban esztétikai mozgalom, inspirációt merít a gótikus irodalomból (innen a név), a horrorból, mindenféle sötét témából illetve - főleg az iparibb vonulatok - a dadaizmusból és a disztópiákból. Szintén az Egyesült Királyságban vannak a gyökerei, de európaszerte népszerű (pl Németországban nagy hagyománya van), Amerikába kicsit később érkezett meg hódítani. A rajongókra jellemző valamiféle elvágyódás a jelenkorból, általánosak a sötét, bizarr, morbid vagy épp (szintén sötét) gót-romantikus témák, lényegében ezek itt a lázadás és a társadalomtól elfordulás eszközei de az már változó, hogy ezeket halálkomolyan, vagy humorosan vagy akár önironikusan kezelik. Megjelenésben elég nagy változatosságot mutat a szubkultúra, arról függően, melyik zenei irányzatok dominálnak a hallgatónál. Bizonyos, főleg korai zenék, amiket mára (részben) a góttal asszociálnak, még a punkon is messze túltettek durvaságban és sokkoló elemekben, főleg koncerteken (a korai industrialra gondolok), de a népszerűbb és "tipikusabb" gót nem ilyen elborult.

Az emo zene a 80-as években indult az USA-ból, de ekkor még nemigen vált népszerű szubkultúra jellegű mozgalommá. Lényegében a hardcore punk érzelmesebb, érzelem-centrikusabb verziója. Underground szinten a 90-es években terjedt el, de közismert és népszerű jelenséggé már a 2000-es években vált, ekkorra már zeneileg is sok változáson ment át, bár a hardcore punk alap megmaradt, sok indie-pop, indie-rock vagy pop-punk banda is bekerült a kedvelt zenéik közé (bár a keményvonalasok ezeket elutasítják). A három közül ez a leginkább esztétikai jellegű és talán a legkötöttebb a divatirányzata. Tartalmilag a lényege az érzelmek szabad kifejezése mindenféle korlátok nélkül, valamint a kamaszkori problémák - a legtöbb emo tizenéves és minimum középosztálybeli (sokuk kora tizenéves), így a közönség sokkal fiatalabb, mint a punk és a gót, amik sokszor megmaradnak húszon- harmincon- túl is (bár gyakran szolidabb formában). Öltözködésben az emo merít a punkból és a gótból és a "retro" jellegből egyaránt. A háromból ez a legkevésbé lázadó és sokkoló jellegű, inkább a befelé forduló, "félénkebb", szeretetéhes sztereotípia jellemzi őket.