Miért drágák manapság a könyvek?

A papír fából készül, viszont kevés a fa ahhoz, hogy ne pusztuljon ki az élővilág (ugyebár a fák élőhelyet, táplálékot és oxigént biztosítanak) és még könyvekre is jusson belőle. Ezért aztán a papírnak eleve magas az ára.

Aztán az ár függ a festéktől is. Amennyiben csak fekete-fehér az egész, borítóstul, esetleg puhafedeles a könyv, mindenféle csicsa nélkül, úgy a legolcsóbb, főleg, ha szabvány méretben készül. Aztán viszont, minél több színt használ az ember, annál drágább lesz a nyomat.

De lehet, hogy te keményfedeles könyvet akarsz, ami még drágább. Vagy esetleg csillogós borítót. Vagy 3d nyomtatottat. Ezek mind-mind rátesznek bizonyos összegeket a gyártáshoz.

Aztán függ az előállítás módjától, gyorsaságától és a példányszámtól.

Meg persze kell valaki, aki ezt az egészet megtervezi, megszerkeszti, elkészíti az illusztrációkat, borítót, valaki, aki árajánlatot csinál, aki levezényli és aki végigviszi a munkafolyamatot.

És akkor az eszmei értékről még csak nem is beszéltünk. Ehhez képest annyira nem drágák a könyvek. De ha annak tartod őket, meg környezetbarát szeretnél lenni, akkor ott vannak az ebookok.

Azért drágábbak most, mint régen, mert nincs rájuk szubvenció.

Ugyanez a helyzet a mozi- és szinházjegyekkel is.

Nagy öröm olvasni, hogy a magas ár ellenére is megmaradsz papír alapú könyveknél.

Világ életemben nyomdában, kiadóban dolgoztam. Első sok dolgot leír, amit csak ki szeretnék egészíteni.

Ő is említette a példányszámot. Nagyon fontos.

Vannak műveletek, amelyek nem függnek a kinyomott példányszámtól. Pl. szkenner operátorként beolvasok egy képet A4-es méretben. Ennek megvan a maga költsége. Legyen ez mondjuk 1000 Ft. Ha olyan kiadványba kerül, amelyből 100 db készül, egy példányra 10 Ft jut. Ha 100 ezer készül, akkor 1000/100 000=0,01 Ft. Azaz 1 fillér.

Amikor kezdtem a szakmát, a rádióújság 700 ezer körüli példányszámban készült.

Ma az összes tévéújság nincs talán 30-40 ezer.

Nagyon kevés készül egy azonos termékből. Ennek több oka van. Régen a hatalom megszabta, mi adható ki. Nem voltak kis magánvállalkozások sem. Ma már nem kell engedély, nem kell kötött útvonalat bejárni.

Ha értesz hozzá, otthon teljesen nyomdakész anyagot összerakhatsz, s a nyomda kinyomja neked. Ha ki tudod fizetni. Ez jó.

De ezért van tízféle rádióújság, hatféle kutyaújság, harmincféle főzős lap stb. (hasra ütve írom csak a számokat).

A vevők száma viszont ugyanannyi. Attól, hogy van több kutyaújság, ebtartó nem lesz több. Egymás piacát gyengítik.

Ez a drágaság egyik oka.

Nagy ellenségünk az internet, okostelefon stb.

Amikor gyerek voltam, kétnapos késéssel írtak az újságok a vietnami háborúról. (Ennyi kellett hozzá, nem ármánykodás miatt). Ma élőben nézheted a tévében, telefonon.

Dolgoztam turistáknak szóló havi magazinnál. Ma a Kinizsi 100 teljesítménytúráról este ott van a neten a friss beszámoló. A minap egy másikról online élő közvetítést adtam okostelóval.

Az újság pedig majd december elején jelenik meg. Akkor már nem annyira érdekes.

A gazdasági válság is kedvezőtlen változásokat hozott, a példányszám tovább csökkent. Sok nyomda és kiadó nem tudott megküzdeni ezzel, s csődbe ment.

Én is nagy könyvrajongó vagyok, de ritkán veszek új könyvet. Amikor lehet csereberélek, használtan veszem, antikváriumozok, csak a jó akciókra csapok le (pl hónap könyve ajánlatok).

Ami kimaradt itt szerintem a felsorolásból, hogy régebben másképp arányult a fizetés az árakhoz. Az akkori bérekből kevésbé fájt megvenni egy könyvet, mint a mostaniból. (Élő példa: több ismerősöm ugyanannyit keres most, mint '99-ben, de az árak jócskán megnőttek...)

Drága igazából minden, nem csak a könyv. Nem azért, mert nem érne meg annyit, amennyiért adják, hanem mert nincs rá annyi, amennyi kellene. A drágaság és az olcsóság inkább ettől függ. Ha tényleg akarok egy könyvet, akkor akár 4-5ezret is kiadok érte, ha kevésbé, akkor várok egy használt példányra .

mindig panaszkodnak hogy nem olvasnak az emberek.meg nem vesznek új könyvet.talán ha nem kerülne annyiba többen vennék...én is antikváriumba járok inkább.

egyébként meg mikor 6ezer forint volt a fizetés akkor voltak néhány tíz forintos könyvek.most meg 100ezerből kéne 5-10ezres könyveket venni? hogyan jön az ki ugyanannyira?sehogy.

Nyócaska, amikor kezdtem a szakmát, 2300 forint volt a fizetésem. Ma 130 ezer. Amikor kezdtem, 110 forint volt Pesten a havibérlet, 7 forint volt az ebéd az üzemi konyhán stb.

Ez a hasonlítgatás, hogy mi mennyibe kerül régen és most, csak buta morgólásra jó, Bezzeg az én időmben, ez volt, megy az volt.

Egy fokkal közelebb jársz a valósághoz, ha azt számolod, mennyit kellett dolgozni valamiért.

Volt 8 forintos olcsó könyvtári könyv a hatvanas években. Akkor a szüleim 1400 forintot kerestek. Az 175 darab könyv. "Mai áron" az a könyv 745 forint lenne.

Ez egy kb. A/6-os méretű (vagy B7?), nagyon olcsó papírra nyomott, puha táblás kiadás volt. Ha lenne hasonló, nem lenne sokkal több az ára.

és mi értelme csili vili méregdrága könyvet nyomtatni ha nincs aki megvegye.az internet és okostelefon hangoskönyvek stb használatával és terjedésével a halál szélére sodródó könyvipar igazán maga alatt vágja a fát.

egyébként nem hiszem hogy a borító és 1-2 apróság dobja meg így az árát.ezer forint alatt még az antikváriumban sem kapok meg bármit.pedig azok 30-40 éves könyvek és nem újak.de azért nem is 500 éves biblia hogy vagyonokba kerüljön a kora miatt.ha ezen múlik nyomtassanak nekem fekete fehéret és 800 forintért szivesen viszem.