Mik voltak a Rákóczi-szabadságharc előzményei? (általános/középiskolás szinten)

1. A felkelés okai:

a) Habsburg-önkényuralom: a magyar

főurak megkérdezése nélkül döntenek az

ország dolgairól

b) A Habsburgok Erdélyt külön

tartományként kezelik

c) Hamis felségárulási perek a gazdag

földbirtokosok ellen

d) A törököt kiűző császári hadsereg

fosztogatásai

e) Súlyos adók a jobbágyok nyakán:

porció: a német császári katonák

ellátása

forspont: a katonaság szállítása

Ezek az indokok a Brezán várában kiadott

hadba hívó kiáltványban, illetve a külföld felé

kiadott Recrudescunt-ban (Megfogalmazója

Ráday Pál) is megfogalmazódtak.

A szabadság harc külpolitikai háttere:

Spanyol örökösödési háború (1701-1713): Európa két nagyhatalma, Franciaország és Ausztria harcolt a területért. Ausztria nyugatra koncentrált és a hátországra nem figyelt. A franciák komoly összegekkel támogatták a Rákóczi-szabadságharcot. 1704-ben a höchstädti ütközetben vereséget szenvedett a francia oldal. A Habsburgokat Savolyai Jenő vezette és Ausztria 1704-től Magyarországra figyelt. Ezért Rákóczi külföldi szövetségeseket (Oroszország; törökök; Bajorország) keresett, de sikertelenül.

.) Magyarország min t meghódított terület - a török kiűzése után az ország irányítása a bécsi udvar kezébe került

- I. Lipót kihasználta a magyar rendek engedékenységétà1687. évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.-on - a jobbágyságra nehezedő adóterhek megnövekedtek - a parasztok kötelesek voltak a katonák elszállásolására àporció + a szállítási kötelezettség à forspont (sokáig elvonta a jobbágyot az otthoni munkától) - az egykori hódoltság területét a Habsburgok új szerzeménynek tekintettékà az ottani ügyek intézésére megalakították az Újszerzeményi Bizottságot ànem mindenki kapta vissza birtokait àa gazdátlan területeket kincstári tulajdonba vették - aki visszakapta birtokát „fegyverváltságot” volt köteles fizetni (a birtok értékének 10%-a) - az ország belsejében fekvő végvárak katonaságát elbocsátottákàcsak déli határvidéken volt szükség védelemreàszerb határőrvidék lett