Ha már az Árpád-korban felfedeznek hajósok más kontinenseket, polinéz szigetvilágot, Amerikát, stb. ott kegyetlenül le lett volna darálva és vagy kereszténységre kényszerítve mindenki mint István király csinálta?

A vikingek kb. akkor értek Vinlandba (Amerikába). És hogy-hogynem, az amerikai indiánok darálták le őket, úgy szaladtak vissza Grönladra.

1. A technológiai lehetőségek nem voltak adottak, hogy nagy tömegében embereket küldjenek oda. A viking longshipek voltak akkor a legfejlettebb hajók, amelyek viszont nem voltak alkalmasak arra, hogy ekkora óceáni utakat tegyenek meg. Egyrészt maga a hajó is jóval kisebb volt, másrészt nem fért el benne annyi ember, sem rakomány, ami egy ilyen hosszú útra elég lett volna, harmadrészt még az iránytűt sem ismerték, a tájékozódás elég problémás volt. A vikingek nem is úgy jutottak el Amerikába, hogy fogták magukat, és átkeltek az óceánon, hanem Dániából kolonizálták a Feröer-szigeteket, majd a Feröer-szigetekről kolonizálták Izlandot, majd Izlandról kolonizálták Grönlandot, majd a Grönlandi kolóniáról elbotorkáltak Vinlandra, de még ez is egy több hónapig tartó, veszélyes utazás volt. Ellentétben az 1400-as években megjelenő karakkokkal, amelyek sokkal több rakományt és embert tudtak szállítani, alkalmasak voltak hosszabb, óceáni utakra, és nem utolsósorban iránytűjük is volt.

2. Európa kaotikus politikája az 1000-es években egy ilyen projekthez baromira nem volt megfelelő. Spanyolország még nagyrészt arab megszállás alatt állt, Portugália és Hollandia nem létezett, Anglia egy gyenge kis mezőgazdasági ország volt, Franciaországot és a Német-Római Császárságot pedig folyamatosan belső viszályok szabdalták szét. Senkinek nem volt egy ilyen kaliberű dologhoz erőforrása. Ellentétben az 1400-as évek végével, amikor Spanyolország Európa legerősebb és legmeghatározóbb országa volt, kitakarították az arabokat Európából, meghódították Dél-Olaszországot és Németalföldet, és az övék volt a világ legnagyobb hajóhada.

3. Harmadrészt pedig Amerikában ebben az időszakban pont, hogy nagy civilizációk virágzottak, ellentétben az 1500-as évekkel, ami egy összeomlási periódus volt. Úgyhogy bizony nagyobb kihívást jelentettek volna 1000 körül az indiánok, mint 500 évvel később.

Úgyhogy nem véletlen az, hogy így történt, ami történt. Nem tudom elképzelni reális lehetőségét Amerika kolonizációjának 1000 körül.

A kérdés másik részére pedig: a keresztény egyház 1000 körül nem volt olyan veszett erős. Kelet-Európába még csak ekkor jutott el (Magyarország, Lengyelország, Kijevi Rusz), de egy ország kereszténnyé válását sem úgy kell elképzelni, hogy egyik pillanatról a másikba hopp, pogányból keresztények lettünk. Ez egy több generáción át tartó folyamat volt. Keletre és Északra, a vikingekhez még csak ekkor jutott el a kereszténység, ekkor kezdte el ott megvetni a lábát. Délen pedig épp az arabok a keresztények seggét rugdosták több fronton, azokon a területeken a kereszténység kifejezetten gyengült. És azt se felejtsük el, hogy épp az Egyházszakadás előtt vagyunk, aminek az előzményei már jó 100-150 évvel azelőtt elkezdődtek, és jelentősen gyengítette a keresztény egyházat.

Igazából 1492-ben, Amerika felfedezésekor már jelentősen stabilabb és erősebb volt a katolikus egyház, mint az 1000-es években. Nagy löketet az inkvizíció adott neki, ami ugyan 1250-ben kezdődött el, de igazából a spanyol inkvizíció megalapításával erősödött meg igazán az egyház (1478).