Lehetséges, hogy egy-két generáció múlva már nem lesznek PAPÍR alapú könyvek?

Egyrészt Nincs minden fenn az interneten. Másrészt nem ugyanaz a gép előtt ülve olvasni, mint kényelmesen a fotelban egy könyvet.

Sajnos, az emberek egyre igénytelenebbek lesznek.

Újabbak nem nagyon lesznek már, és nem kell ahhoz egy-két generáció. Persze ettől még a könyvek megmaradnak, mint történelmi emlék, érték, az írógépet is felhozom neked a pincéből, ha gondolod...

Én például eléggé maradi ember vagyok, de azt nem bánom, hogy ma egy laptopon elfér az az irattenger, amivel nemrég három szoba, 25 szekrény, 168 fiók tele volt.

Két generáció rengeteg idő. Gondolj bele: 20 éves az internet ('97-től van kereskedelmi forgalomban). 20 évvel ezelőtt gondoltuk volna, hogy ez lesz? Sajnos ilyen messzire lehetetlen jósolni. Friss statisztikákból viszont kileshető, hogy mi a trend:

[link]

Érdemes megfigyelni a kérdés megfogalmazását: nem az a kérdés, hogy rendszeresen olvasnak-e, hanem az >elmúlt 1 évben< milyen könyvet fogtak a kezükbe. 30% már egyáltalán nem olvas. Az is előfordulhat, hogy két generáció múlva könyvek egyáltalán nem fognak létezni, nem csak papíralapúak.

Önmagában rossz hír a könyveknek, hogy az információközlés és a kulturális szórakozás formái meglehetősen kiszélesedtek. Már rég nem az arisztokraták kiváltsága a színház. Több ingert mozgat a film, a sorozat, a videojáték, mint a könyv. Tanuláshoz a neten elérhető gyakorlóprogramok hatékonyabbnak bizonyulnak egy nyers nyomtatott anyaghoz képest, legyen szó a matematikáról vagy nyelvtanulásról - ami sok esetben egy tanárt is tud pótolni. Hírek közlésében nyilván elmarad a nyomtatott napilap, ha azonnal értesülni kell, hiszen a tévé vagy internetes hírportálok mindenképpen gyorsabbak. Elérhető hangoskönyv is, amit elsősorban a nehezen olvasóak preferálnak. Ha ezekben nem, akkor miben jobbak a könyvek? Hogy lehet meggyőzni egy fiatalt, hogy olvasson könyvet, ha az adott feladathoz talál jobb médiát?

Ha kizárólag a könyvek világában maradunk, akkor is teljesen nyilvánvaló, hogy sokkal praktikusabb az információt virtuálisan tárolni, ami igény szerint kinyomtatható. Ha egyáltalán ki kell nyomtatni: tabletek és ebook olvasók ára is már eléggé lement ahhoz, hogy mindenki számára elérhető legyen.

Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, akkor láthatjuk, hogy a nyomtatott könyvek (meg egyáltalán a könyvek) piaca egyre jobban szűkül, a frissen megjelenő könyvek elérhetőek elektronikusan is és visszamenőlegesen egyre több régebbi könyvet digitalizálnak például a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Igény az mindig létezni fog, ahogy a mai napig léteznek társasjátékok vagy rádiók, pedig azt hinnénk, hogy a "jobb" médiumok vagy szórakozási lehetőségek kiszorítják őket. Valójában csak annyi fog történni, mint ami most is történik, hogy a könyvek árai nőnek, miközben a digitális könyvek árai csökkennek a piaci igények változásának következtében. Hogy két generáció múlva mi lesz? Franc se tudja. Mindenesetre most is az én véleményemet olvasod, egy könyv helyett.

Internetem nincs fent minden, régebbi könyvek folyamatosan felkerülnek. De még a régiek sincsenek többségében fent. A jövő valószínűleg a digitális könyv lesz ahogy már ma is lehet előfizetni pdf magazinokra. Ami megjelenik nyomtatva az felkerül pdf-ben is és aki előfizetett az megnyithatja. A digitális fejlődésével fog aránylani a nyomtatott csökkenése, úgyhogy ha az új könyvek amik most vannak az üzletekben megjelennek digitálisan az indít meg majd egy második visszaesést a nyomatottaknál. Egy ideig akkor is biztos megmarad a nyomtatott egy drága hobbinak.

A magazinok és újságok gyorsabban reagáltak a digitális kihívásokra/lehetőségekre, de nyilván ott hamarabb érezhető is volt a visszaesés.

A pdf olvasók is ma már alap dolgok közt vannak, valaki kitalálta és egyszerre mindenki gyártani kezdte és ma már választék is van.

Ingyenes kísérleti site friss magazinokkal:

[link]

[link]

Fizetős változat szintén rengeteg magazinnal. Például a Glamour South Africa - March 2018. Mondjuk ez nem az európai kiadás, részben más más tartalommal készülnek a magazinok. Ha itt a linken beírjuk "Glamour" látható több kiadás is: USA német angol mexikói ausztrál stb stb szokott lenni.

[link]

--------------

Vagy ott van a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár). Egész friss könyvekből is van fent.

[link]

Részben olyan ez mint a digitális fotózás megjelenése. Eleinte ragaszkodtak sokan ahhoz, hogy a régi a jobb és nagyobb a felbontása és jobb a szín visszaadása. Aztán fejlődött és ma már egyik sem igaz, a digitális fényképezőgépek mindenben jobbak. Akkor még nem is beszéltünk a filmelőhívás maceráiról és a költségeiről, a filmeknek egy képre vetítve nagy volt a költsége és a vele járó munka is. Elő kellett hívni, gondosan kezelni, elronthatták az előhívást, papírra is kellett világítani és azt is elronthatták. Időben is sok ráment mert ezek mind időt igényeltek és mind pénzt is, vegyszerek kellettek, áztató teknők csipeszek, ki kellett akasztani, szárítani, általánosan por ment a filmekre és képekre és retusálták kézzel-ecsettel alapból még a profik képeit is!

Aztán további hátrányuk volt a sajtófotónál hogy azt még fizikálisan futárok vitték. Nem vicc. Megérkezett repülővel az USA sajtófotó anyag és motoros futárok vitték a nyomdákba azonnal. Szóval a régi filmes előhívós a digitálishoz képest nagyon sok macerával járt, sok idővel és mindennek nagy költsége volt.

Akkoriban nem fotózgattak bármit, minden képet megfontoltan lőttek a profik és amatőrök is. Ma meg annyi képet készít valaki amennyit akar és másodpercek alatt átküldi egy másik kontinensre is. A levelezés is ilyen. Az email gyorsabb, olcsóbb.

A digitális fotózás az elterjedése, hozzáférhetősége miatt szorította ki a filmest. Meg a minőségi fejlődése miatt is.

Az e-könyv olvasók is ilyenek, mindenféle méretben vannak, nem szembántóan világítanak mint egy monitor, kézben elfér egy komplett könyvtár, állítható a betűméret stb.

E-könyv olvasó előnyei:

- Ha elég elterjedtté válik a használata, kevesebb erdőt fognak kipusztítani, így több erdő marad meg, ami több oxigént termel, amit mi szépen felhasználhatunk belélegzésre. Ez ugye már önmagában is elég jól hangzik?;

- egy e-book reader (egy egyszerűbb modell) kb. 10 átlagos könyv árába kerül, és rengeteg könyvet letölthetünk rá ingyen (is);

- ha elutazunk valahova, nem kell jó néhány kilós könyvcsomagot magunkkal hurcolni, ha szeretünk olvasni;

- mindig kéznél van az egész könyvtárunk;

- ha egy elkezdett könyv mégsem tetszik, akár a buszon ülve is választhatunk másikat;

- beállíthatjuk a számunkra megfelelő betűméretet, sorközt, margót, ami a nyomtatott könyveknél nem lehetséges;

- nem csukódik be a könyv, ha egy pillanatra letesszük;

- nem kell rafinált módszereket alkalmazni a könyv nyitva tartására, ha pl. enni akarunk olvasás közben;

- ha sokáig olvasunk, akkor sem fárad el a kezünk a tartás és a súly miatt;

- nem fáj annyira, ha az arcunkra esik, amikor elalszunk olvasás közben;

- nem foglal helyet a könyvespolcon;

- ha tudjuk a könyv íróját vagy címét, pillanatok alatt "előhúzhatjuk" a könyvet (a kereső segítségével);

- a szótár is rögtön kéznél van;

- ha betesszük a táskába/hátizsákba, nem lesz szamárfüles

és még sorolhatnánk.

Hátrányai:

- nincs meg a "könyv-élmény";

- egy kicsivel több fény kell neki, mint a papírkönyveknek (ez csak a nem világítós könyvolvasókra vonatkozik, a világítós verzióknál ez nem probléma);

- nem találunk meg minden könyvet elektronikus formában; (ez gyorsan fog változni, gondolom)

- nem mutat túl jól a könyvespolcon.

A jó minőségű képzőművészeti albumok pont a legdrágább nyomdai minőségek és méretesek is. Szerintem van értéke digitálisan is.

[link]

Róma

[link]

ezt fent nem látnád így

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]