Amikor egy régi épületre ráépítenek, azt miért mindig teljesen eltérő stílusban teszik? Művészettörténészeket, építészeket kérdeznék főleg.

Valóban, nagyon ronda az összhatás. A földszintes épület nyilván műemlék jellegű épület lehet. Az arra történő ráépítéshez nem szükséges a Műemlékvédelem engedélye, nem kell művészettörténészt megkérdezni. Építészt biztos, hogy meg kellett kérdezni, hiszen az ő tervei, és az azok szerint kiadott építési engedély birtokában lehetett a ráépítést megvalósítani.

Csak tudod, ez a legegyszerűbb, emeletráépítés, mindenféle díszítő elem nélkül, elhagyva az épület teljes jellegét. Pedig léteznek olyan cégek, akik ilyen stukkók gyártásával foglalkoznak, mint amelyek a Papszer u.3. földszinti homlokzatát díszítik.

A ráépítésnek jól elhatárolhatónak kell lenni, különben az összhatás giccsé válna. Ha pl. egy négyszintes, klasszicista homlokzatú épületre ráépítenénk még négy szintet, és ezeket nem különítenénk el stílusában, akkor ezzel egy hamis és aránytalan épületet hoznánk létre. (Ilyen épületek ugyanis az adott korban azon a helyen nem épültek.) Ha viszont a ráépítés eltér, akkor egyértelművé tehetjük, hogy mit alkottak az előző generációk, és mit tett hozzá a ma embere. Ezzel elkerülhetjük, hogy a történelem meghamisítását.

A stílus és a minőség azonban két külön fogalom! A rossz minőségű, igénytelen módon megtervezett ráépítésekre nincs mentség. Vannak azonban szép példák is, csak azok ritkák, mint a fehér holló.