Gyűlöletről szóló verset keresek?

Nem hiszem, hogy erre gondolsz, de nagyon jó vers, ezért megosztom:

Pilinszky János - Ne félj

Én megtehetném és mégsem teszem,

csak tervezem, csak épphogy fölvetem,

játszom magammal, ennyi az egész,

siratni való inkább, mint merész.

Bár néha félek, hátha eltemet

a torkomig felömlő élvezet,

mi most csak fölkérődző förtelem,

mi lesz, ha egyszer mégis megteszem?

A házatok egy alvó éjszakán,

mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?

hogy pusztulj ott és vesszenek veled,

kiket szerettél! Együtt vesszetek.

Előbb örökre megnézném szobád,

elüldögélnék benn egy délutánt,

agyamba venném, ágyad merre van,

a képeket a fal mintáival,

a lépcsőt, mely az ajtódig vezet,

hogy tudjam, mi lesz veled s ellened,

a tűzvész honnan támad és hova

szorít be majd a lázadó szoba?

Mert égni fogsz. Alant az udvaron

a tátott szájjal síró fájdalom

megnyílik érted, nyeldeklő torok.

Hiába tépsz föl ajtót, ablakot.

A túlsó járdán állok és falom:

gyapjat növeszt a füst a tűzfalon,

gyulladt csomóba gyűl és fölfakad,

vérző gubanc a szűk tető alatt!

Mi engem ölt, a forró gyötrelem,

most végig ömlik rajtad, mint a genny,

sötét leszel, behorpadt néma seb,

akár az éj, s az arcom odalent.

Így kellene. De nem lesz semmi sem.

A poklokban is meglazult hitem.

Vigasztalást a játék sem szerez,

az éjszakának legmélyebbje ez.

Hogy átkozódtam? Vedd, minek veszed.

Nem érdekelsz, nem is szerettelek.

Aludj nyugodtan, igyál és egyél,

s ha értenéd is átkaim, - ne félj.

átok egy élet-többet éltem mint hiszed

kijutott a sok jóbol mit a "magasságok"rám osztottak mint lapot

a fejem fáj s benőtt a lágy-s a gyermeki kéz és ideg késsé és hideggé vált

a sors kies nemnézi ki szent fej jót rosszat indulatost

fertőz tetőz s övez de mindennél jobb a szeretet

nem néz s nem kutat lelked legvégénél tovább mutat

sors mégegyszer fonj karodra s ne ostorozz

vénülök s legalább legyen egy kicsi jó-mi itthagyok!

láttam kormos tavaszt s "vadnyugati nyárt"

emberek szeressetek!:tovább tovább

olykor hideg a kikelet s a nap sem süt rád

fagyott a szemed s szempillád zordon a kezed

s kés mint nyelet-de tetszikeld s szeresd életed

nincs ebből több nem tudod megosztani

teccik lájkolni s 024ben folytatni

rozoga a kezem mint vmi otromba keksz

szívem inkább te tálalj fel-a szívem rest

s hideg az estolvasd fel életem(et) ha hiányzik EZ

Emberek:szeressetek-SZERESSETEK!

D.N.(álá Váci Mihály style)