A művészekre tényleg jellemző valami "másság" vagy csak én vagyok ilyen Peches?

Zéró összefüggés. Vagyis lehet, hogy tudnak lelki defektusok előjönni komoly mélységekként, ha alkotásra adja a fejét valaki, de a nyúl ürege sokkal mélyebb ennél. Valószínűleg akik belső ellentmondásokkal küzdenek, azok egész egyszerűen többet gondolkodnak az átlagnál, erősebb a késztetés bennük, hogy megfejtsék a világot, az embereket, és talán néha önmagukat is. Nyilván a sima lázongó depresszoid arc is tud olyat, hogy csak leírja, mit lát, és mivel kíméletlenül őszintén és kellően képiesen és érzelmesen teszi, lesz egy tábor, aki ünnepelni fogja. De a mélység ott kezdődik, hogy átlátod az egészet, felismerted, hogy a legtöbb, amit tehetsz, hogy elgondolkodtatsz embereket vészterhes dolgokon, aztán nagyjából ugyanúgy, ugyanazt megírod, amit az előző, csak esetleg az érzelmi mélységei egy alapjáraton befogadó, életteli bölcsességet sejtetnek.

Amit művészi vénának hívsz, az 10% tehetség, 90% munka. Megérteni, amit látsz, és engedni, hogy végig is menj a lehetőségeken akkor is, amikor már információd sincs elég az azonnali megértéshez. A ténylegesen át nem látott dolgokat tisztázni, kikutatni. Olvasni másoktól a témakörödben, elkülöníteni a tudást a szószaporítástól. Átgondolni, vázlatolni, tisztázni a saját szándékaidat, és a tudásod határait. Aztán már csak írni kell elsöprően jól tudni, a többi csak idő és szorgalom.

Borderlineosként egy kicsit fájt, hogy konkrétan párhuzamot vontatok az állapotom és a pszichopaták között, de sebaj. Lehet csak a túlérzékeny fázisom az ok...

Hogy a kérdezőnek is válaszoljak, szerintem is inkább arról lehet szó, hogy ebből is lehet előnyt kovácsolni művészet terén (intenzív érzelmek), de eleve cáfolja a feltevést, hogy rengeteg olyan nagy művész van, akinek nem volt ilyesmi baja.

Ugyanígy, az hogy mondjuk depressziód vagy borderlineod van alapvetően nem ad tehetséget semmihez (élő példa vagyok, belőlem sem lett József Attila, csak egy idegroncs).

Kedves, kérdező!

Amely problémákat leírtad azok globális problémák, csak mindenkinél más formában, más szinten vannak jelen, más % arányban.

Tizenéves lehetsz vagy még nem láttál eleget a világból vagy/és nem elmélkedsz több aspektusból a világgal kapcsolatban nyitott szemmel.

Vannak, akik nem művészek, mégis hiperérzékenyek.

Stb

A kérdés az: kik ismerik meg magukat, néznek szembe a tükörrel és önismeret keretén belül rendezik magukban a gondjaikat. Koorigálják, felülírják vagy élnek vele stb.

Üdv!

Egy több ágon alkotó lélek, aki számtalan perspektívából nézve él s elemez.

S ezek is inspirálóak rengetegszer.

Ui.: extrovertált vs introvertált személyeknél másképp kell kezelni dolgokat.

Minden eset specifikus, nincs egyforma ember, se környezet s azok hatásai.

Az más, hogy itt is vannak hasonlóságok, közös halmazok.

Nem kell "művészi vénának"-kal társítani ezen dolgokat.

A művészet önkifejezés vagy/és alkotás. A mű kivitelezésése, művészeti ágakon produktum a művész lelke, ami művésszé teszi, az nem más, mint az átlagnál magasabb szintű motoros képességekkel rendelkezés s azzal való alkotás.