Normális, ha aggódom, hogy nem fogok munkát találni grafikusként?

Mindig lesz jobb és ügyesebb. Próbálj olyan témát találni, ami nagyon vonzz és azt tanuld ki profin. Pl mesefigurák vagy motívumok, esetleg esküvői meghívók készítése. A lényeg, hogy olyan legyen, amit szeretsz és úgy érzed, hogy ügyes is vagy benne. Ennyi, a többi reklám és marketing. Facebook, instagram, etsy, pinterest szuper lehetőség, de akár kiadóval, esküvői szervezővel vagy ami illik a témádhoz, beszélsz velük, adogatod a szórólapokat/ névjegykártyát és ennyi. Rengeteg ember utál keresgélni, mikor meg akar rendelni valamit. Viszont ha a kezébe nyomnak egy szórólapot, ami szépen reklámoz, bemutatja, hogy miket szolgáltatsz, akkor téged választanak.

Életszerű példa: van a városunkban egy étterem, ami felkapottabb esküvői helyszín. Van brosúrájuk és az árajánlatokon kívül fel vannak sorolva azok a szolgáltatók, akiket ők ajánlanak (dekoros, dj, ceremóniamester stb). Lehet nem őket választja mindenki, de reklám ez is.

"Pontosan mit jelent profinak lenni?"

Definiálhatom, de ezt nyílván Te magad is tudod.

Szakképzet, gyakorlott, hivatásos, stb.

Jómagam sok évtizede foglalkozom rajz és festészettel. Ez a definíció szerint én is profinak számítok. Viszont mindig voltak és lesznek is nálam jobbak. Akkor mos azt kéne néznem "ki profibb"? Soha nem érdekelt ez. A tudás vágy már inkább és a hiányosságaimat erősítettem. Engem és a műveimet keresték, keresik ami mögött van bizonyos tudás. Viszont nem ez érdekli az embereket, mert nemik a szakmai rész "Kínai". A mai világban sok a gagyi, silány dolog az emberek arra is vevők. Itt például nem csak egy kép kidolgozottságát értem, mert minden relatív, de minőségbeli és szakmai hiányosságok is problémák. Sok pozícióban hozzá nem értő, vagy csak kevés tudással rendelkezők vannak. Ki hogyan adja el magát, sokszor ez is dominál. Azt tudom mondani neked és másoknak, hogy manapság sok minden "paraszt vakítás"!

Nem minden arany ami fénylik. Ezzel nem leminősíteni szeretnék másokat, de a dicsekvés és a magamutogatás az egy külön iparág lett.

A nettnek előnye az a hátránya is. Rengeteg infó és tanulási lehetőség, de egyben másokban elrettentő hiányossági érzést kelt. Mondván. - Hol vagyok én ezekhez, soha nem fogok így tudni?! Például azt nem mutatják, hogy az hányadik próbálkozása egy adott rajnál. Rengeteg a jól begyakorolt sokadik ugyan az a rajz. Itt van a zenész. Nem azt mutatják hogy évekig nap mint nap, napi 4-5 órát gyakorol és hogy egy adott darabot hetekig, akár hónapokig gyakorol mire kifogástalanul megy neki. A közönség csak egy jól felkészült zenészt lát. Sok "profi" a youtubon lehet századszorra rajzolja le ugyan azt. Félrevezető lehet. Azt látják sokan milyen jó és hogyan tud ez a személy, és hogy Ő soha nem fog majd így rajzolni. Igen. Vannak akik valóban kapásból megcsinálják, de iszonyú mennyiségű rajzolás, tudás van a mögött. Az egész a gyakorlásra a tanulás és elsajátításra épül.

Ma egyrészt a "profi" ezt jelenti. Igen normális ha aggódsz. Mint ahogyan fentebb említettem nem mindig a szakmai tudás számít.

Nem kell aggódnia

A McDonald's kapuja nyitva áll.

Bölcsészhallgatók,grafikusok előtt.