Ha a művészet szabad, akkor miért néznek le egy alkotót ha túlnyomórészt pozitív tartalmú, boldog művei vannak?

Szerintem te túlzásba viszed ezt a dolgot. Nem kell "keserűnek" lennie egy képnek ahhoz, hogy jó legyen. Az is lehet, hogy egyszerűen sem technikában, sem kompozícióban, sem látásmódban, sem egyébben nem mutat semmi újat egy művész, hanem csak "tucatképet" készít, és akkor lehet neki akármilyen témájú képe, az nem lesz igazán "jó".

De most őszintén, szerinted ezek a képek "szomorúak":

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Nekem nem tűnnek annak. (És még rengeteg példát tudnék mutatni.) Szóval, ha te vagy az, aki minden héten felteszi ezt a kérdést, akkor szerintem fejezd be az "önsajnálatot", és csinálj valami eredetit.

Amúgy az, hogy mennyit dolgozik valaki egy munkán, nem jelent semmit. Giccsen is lehet órákat dolgozni, és a giccs is lehet csodálatos technikai tudással készítve.

"Ha a művészet szabad"

Nem szabadabb, mint a tudomány vagy a sport vagy bármi más. Szabályai vannak, ezen belül szabad.

"miért néznek le egy alkotót ha túlnyomórészt pozitív tartalmú, boldog művei vannak?"

Senkit sem néznek le ezért. De amit te "boldog"-nak nevezel, az jó eséllyel a giccs, amit a művészetben nem értékelnek nagyra.

"Szerintem a társadalomban az a tudat él hogy a nagy művész egy olyan ember aki folyton csak szenved"

Jól látod. "Szerinted a társadalomban", nem a társadalomban.

"az nem egyoldalúság, ha valaki csak depresszív munkákat ad ki?"

Egyoldalúság, nem is értékelik nagyra az olyan művészeket.

"Szerintem nem attól művész valaki, ha társadalmi elvárásból alkot depresszív munkákat, mert az emberek erre csorgatják a nyálukat"

Annak, hogy valaki művész, része az, hogy a társadalmi elvárásokhoz igazodik. Ez persze nem "depresszív munkákat" jelent. Az durva leegyszerűsítés.