A művészet halott?

Nem hinném, hogy a művészetnek célja lenne, hogy te vagy bárki más megkedvelje. Inkább próbáld megérteni. Nem mondanám, hogy én értek a művészetekhez, sőt, de azt nem nehéz megállapítani, hogy a művészetek, ágai, stílusai változnak, fejlődnek. Jelen pillanatban ide jutottak. A festészet: "gyakorlatilag nincs". Én úgy látom más lett a szerepe, célja, ahelyett, hogy lefestenének egy tájat, portrét vagy bármit vagy esetleg egy saját érzést jelenítenének meg az alkotások inkább egy szűrőként jelennek meg a világra és saját magadra. Sajnos ez a látásmód hiányzik az emberekből, nincs belénk nevelve, kibontakoztatva. Nem is gondolnánk, hogy egy fehér vásznon meghúzott két vonal milyen tartalmat hordoz egy hozzáértőnek. Mivel konkrét jelentése nincs a képnek, mindenkinek mást hordoz, sajnos van akinek két vonal marad egy fehér vásznon. Szerintem a szobrászatra is hasonlóak érvényesek. A film: egészen biztos vagyok benne, hogy ma is készülnek értéket hordozó filmek, de ezeknek esélyük sincs eljutni hozzánk, mint írták korábban is. Ha egy hasonlatot kéne hoznom (nem tudom mennyire találó): vegyük szemügyre az autókat, két tervező-, mérnök- és gyártócsapat két különböző autót állít elő, az egyik egy Ferrari a másik egy Suzuki. Képes lenne mindkettő a legjobb minőséget előállítani? Talán. De a piacra kell koncentrálniuk. Így az egyik tömegautót gyárt. Hasonlóan a filmgyártók is ellátják a művészi értéket nem értékelő és nem is igénylő tömeget a termékeikkel. A zene ugyanez. Vannak kortárs zeneszerzők (bár a klasszikus zene is biztosan fejlődik), lehet őket is hallgatni, nem kell beletörődni a ránk erőltetett "szennybe".

Ezek alapján, vagyis, hogy mindig művelik a létező stílusokat és a régebbieket is, a művészet sosem hal meg igazán, viszont a fejlődése, önmaga meghaladása valóban kérdésessé válhat/vált.