Mi a véleményetek az első akvarell festményemről?

Elsőre nem rossz. A következőket próbáld meg kontrasztosabbra csinálni, akkor nem ilyen távolban lebegő valaminek fognak hatni az épületek, hanem kézzelfoghatóbbak, tagoltabbak lesznek, kezdenek térbelivé válni. Ha nem akarsz sötétebb részeket, mint amit itt használtál, akkor hagyj meg több fehéret. Viszont használhatnál teltebb színeket is néhol, akkor frissebb lenne a kép, nem ennyire bágyadt, több lenne benne az élet.Valamint tudnád hangsúlyozni az épületek tömegét.

Próbálj meg párszor úgy festeni akvarellt, hogy berendezel magadnak valamilyen csendéletet, amiben lehetőleg nem a fehér vagy a szürke dominál, hanem a színek. Majd halványan vázold fel a papírra a nagyobb formák körvonalait, de semmi részletet. Ezután kezd el felrakni a színes felületeket, mindig a világostól a sötét felé haladva. Hagyjál meg részeket nagyon világosra (a papír világosságának sok szerepe van), legyenek közepes tónusok, és kevés sötét rész is. Először mindig a nagy foltokat vidd fel, majd haladj a kisebb részletek felé. Viszont a legfontosabb az, hogy úgy fessél, hogy az ecseted állandóan mozgásban legyen. Tehát ránézel a csendéletre, megpillantod a színt (2-5 másodperc), kikevered a palettán a színt, amit láttál (5 másodperc) és felviszed a papírra (3 másodperc), majd ezt az egészet kezded újra. Ne állj meg egy pillanatra sem, úgy fess, mintha kapkodnál, mintha időre be kellene fejezned. Sok vizet használj (persze a teltebb színekhez kevesebbet), és hagyjad, hogy a festék megfolyjon a lapon. Ha nagyon megfolyt és nem tetszik, akkor egy ronggyal visszaszeheted. Azzal ne törődj, hogy torzulnak a formák, ne pepecselj azzal, hogy igazítgatod, max. néhány másodpercet. A lényeg, hogy a színeket helyesen lásd. A tárgyak a színüket átadják a környezetüknek, színes árnyékok keletkeznek. Vagyis a tárgyak nem csak a saját alapszínüket hordozzák, hanem színes árnyékokat is. Ezeket az árnyékokat is bátran fesd meg, az ne izgasson, hogy az lila, zöld, kék, vagy piros színű. A képpel így gyorsan végezni fogsz. Először gyorsan haladsz, majd később, ahogy fejlődik a képed, egyre nehezebben fogsz olyan részletet találni, amit még hozzá kell tenned. Az apró foltokat kerüld el, mert tönkrevágja a hatást. Ha felvittél egy világos színt, arra még rámehetsz sötétebbel, itt ilyenkor sokszor nem a takarás a cél, hanem hogy a két színt összekeverd. Vagyis nemcsak a palettán keverheted ki a kívánt színt, hanem magán a lapon is, ezzel festőibb hatást érsz el. A teltebb színt is meg tudod törni, ha másik színt viszel hígan rá. Ez a szín lehet a komplementer színe (ilyenkor nagyon megtöröd), de lehet a színskálán valami rokon szín is (így változatos árnyalatokat tudsz létrehozni) A színek keverésénél, illetve a kép színeinél vigyázz, hogy csak minimálisan kevergesd, különben "bedöglenek". Ilyenkor elvesztik a sajátosságukat, és egy érdektelen, unalmas, általában szürkés irányba tendáló szín lesz belőlük. Ha csak a kép negyedét bedögleszted, már tönkretetted a képet, vagyis csak indokolt esetben fejlessz egy részletet. Ehhez a technikához ne kis ecsetet használj, hanem olyat, aminek kb. ujjnyi vastagságú, kerek a sörtéje, és fokozatosan hegyesedik a vége felé. A hegyes végével kis részletet is meg tudsz festeni, míg ha jobban rányomod, akkor könnyen és lendületesen be tudod festeni a nagyobb felületet. A lényeg az egészben a lendület. Ha kis ecsetet használnál, akkor nagyobb felületnél sokat pepecselnél vele, elveszne a lendületed.

Nagyjából két irányzat létezik akvarellfestésben, amit most leírtam, és amit te alkalmaztál a képednél. Nekem az utóbbi irányvonal nagyon merev, visszafogott, semmi dinamika nincs benne, a színek sem élnek igazán. Az előnye, hogy részletgazdagabb. Mindkét irányzatnak vannak hívei. Szerintem próbáld ki mindkettőt, és majd rájössz, hogy melyik a te világod. Az egyik az őrültebb, ösztönösebb vonal, a másik a racionálisabb, mérlegelő szemlélet.

Remélem a következő képeidet is felteszed, kíváncsi vagyok, hogy fejlődsz :)