Melyik korszakban és melyik nép életmódja volt a legélhetőbb eddig?

Nem fogok tudni konkrétumokat írni, vagy forrást megjelölni, de mintha egy Ausztrália (Új-Zéland?)környéki törzsről láttam volna egy ismeretterjesztő filmben, hogy ilyesmi motivációval fogtak neki a hétköznapokhoz, egy reformer, pacifista törzsfőnök vezetésével. Aztán teljesen eltűntek, a környező törzsek kiirtották őket.

A természeti népek igyekeztek egyensúlyban létezni a környezetükkel, nem vadászták/halászták túl a zsákmányállatokat, de ennek nem annyira ideológiai, mint inkább praktikus okai lehettek: jövőre is enni kellett valamit.

A társadalmi konfliktusok viszont végigkísérik a történelmet, már Ötzi, a híres jégbefagyott ember is gyilkosság áldozata lett több mint ötezer évvel ezelőtt. Egyszerűen ilyenek vagyunk, úgy tűnik az agresszió az emberi természet része.

1

Ebből a szempontból a természeti népeké.Ők csak annyit vesznek el amire szükségük van.

--------------------------------------------------------------------------

De nem kell olyan messzire menni..Ami régen itt a Kárpát-medencében, Magyarországon működött az is jó példa arra,hogy miként kell a természettel együttműködve élni. Ez pedig az ártéri gazdálkodás.

Első talán az lenne, hogy a kultúrákat nem úgy mutatják be, mint amilyenek valójában voltak. Szóval azzal kellene kezdened, hogy a közhelyes töri helyett a valódiank nézel utána alaposan. Általában véve kb semmi sem tényleg úgy volt, mint hinni szokták, innen indulna a dolog és a kérdésed is valahol erre alapul, ami érthető persze valahol.

Voltak bőven ilyenek. Viszont visszakanyarodva az előbbiekre azok között vannak olyanok, amiket teljesen másnak ismernek az emberek, ezért a kérdést megoldja egy valódi tényeken alapuló történelem és régészet. Itt kicsit a kérdés részeire is érdemes kitérni.

"Kevés vagy semmilyen háború"

Ha megnézzük a töri oktatásban nagyságrendileg háborúkat tanítanak, mintha a háború lenne maga a történelem, és az a kép alakul ki az amberkben a történelemről, de ez nyilván nincs így. Az igaz, hogy voltak bőven háborúk, de a teljes népességnek háborúk mellett is volt élete és voltak háború nélküli időszakok is. Például az Aztékoknak nem volt igazi állandó hadseregük, csak egy kicsi alap csapatuk és szükség esetén toboroztak katonákat. Minden Azték városban volt központi piac ami a nagyvárosaikban minden nap nyiltva is volt, adtak vettek kereskedtek és társalogtak a piacokon. Volt már kötelező oktatásuk hasonló kortól mint manapság, a gyerekek 5 éves koruktól már tanultak és 20 éves korukit iskolába jártak. Mondjuk ugye nem tanítanak ilyeneket, ezért a kérdésed érthető. Az Inkák pedig közösen raktároztak élelmiszert országszerte felállított raktárakban és szárazság és éhínség idején abbzt osztották szét. Valamint például nem használtak pénzt, tehát pénz nélkül is letek társadalom szervezés. Kijavítható az is, hogy az Aztékok nem birodalomban éltek, hanem föderációban, vagyis a tagállamok önrendelkezéssel együttműködtek. Egyiptomban az Óbirodalom korában szintén nem volt valami nagy hadsereg, vagyis Egyiptom sem miltáris államberendezkedének indult, az későbbi történés volt. Ha szükség volt rá besoroztak a népességből katonákat. Az elején pedig királyságok voltak, míg később birodalom építő hódító berendezkedés lett belőle, tehát Egyiptom sem simán egy történet csak úgy simán. Az Újbirodalom korszakában nagy változások történtek.

"fejlett volt a mezőgazdaság"

Az sok helyen fejlett volt. A már említett Inkáknál nagyon fejlett öntözési rendszert használta, bár keleten is úgyszintén. Az Inkák például 20 fajta kukoricát termesztettek és 240 fajta burgonyát és más zöldségeket és növényket is. Az Aztékoknak olyan mezőgazdasági ismereteik voltak, hogy egy évben 5-ször tudtak terményt betakarítani, jobb évelkben 7-szer is. A gyarmatosítók feljegyzése szerint az orvoslásuk sokmindenben jobb volt, mint az európai, ezt a spanyolok vetették papírra.

"vallásuk nem követelt áldozatokat (akár állati, akár emberi)"

Ez önmagában is terjedelmesebb kérdés, de alapvetően a kereszténység sem olyan vallás ami emberi élet áldozatokat követelne. És a Columbus előtti Amerikában az emberáldozat is a spanyolok általi kitaláció, ami jól jött a gyarmatosításhoz megindoklásnak, hogy mennyire "bűnös" népek élnek ott.

"nem tartalmazott megrögzött hülyeségeket"

Valójában a mai úgynevezett modern társadalom telis-tele van megrögzött hülyeségekkel, sőt az inernet miatt még többel is. :)

"a tudást munkát akarást elismerték és díjazták"

Nem nyújtom hosszabbra, de erre is vannak példák.

Már sok minden a wikin is ott van és érdemes átnézni a wiki cikkeket is. És rákeresni is, mert főként persze inkább angolul, de vannak cikkek a témában. Akkor meg még két példa. Egyik a Cucuteni-Trypillia társadalma ami i.e.5500-2750 és Kelet-Európa, a másik meg az Indus-völgyi civilizáció, ami i.e.3300-i.e.1300 és India mellett létezett.

Cucuteni-Trypillia culture (Tripolye culture) - i.e. 5500-2750

Térképen a Cucuteni-Trypillia Kelet-Európában:

[link]

Településeik viszonylag kicsik és nagy népsűrűségűek voltak, néhányuk 3000 épülettel, és egymáshoz közel, 3-4 km-nyire egymástól. Városkáik lakossága a 3000-től a 45 000-ig terjedt. Az eddigiek szerint Európa egyik legnagyobb településeit ők építették i.e. 4000 környékén. Eddig nagyjából ~3000 településük ismert, ami összevethető azzal, hogy Magyarországon 3155 település van. Település szerkezetük gyűrűs alakban elrendezett házakból állt, középen nagy közösségi térrel.

[link]

Mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak. Termesztettek kenyér búzát, rozst, zabot, kölest, árpát, kendert, borsót, babot, sárgabarackot, szőlőt, cseresznyeszilvát. Főként szarvasmarhából állt az állatállományuk, de voltak sertéseik, juhaik és kecskéik is. Ökröt igavonáshoz tartottak. Nem nélkülözték a vadászatot sem. Úgy tűnik volt önálló sótermelésük is és só behozataluk is.

Kereskedtek más népekkel, de lényegében önellátóak voltak és csak egyéb téren folytattak kereskedelmet, mint például a réz behozatala.

Megfigyelték a társadalmi rétegződés hiányát, nem volt elit a Cucutenik társadalmában. Nagyon kevés fegyvert találtak, népességük meglehetősen békés és stabil volt fennállásának 2750 éve alatt.

[link]

[link]

[link]

[link]

Indus-völgyi civilizáció (Harappan civilizáció) - i.e. 3300 - i.e. 1300

2000 évig működtek!

Térképen:

[link]

Az Indus-völgyi civilizáció is békés volt, szintén kevés fegyvert találtak és nem igazán volt hadseregük. Ott is hiányzott az elit megléte, megszervezték magukat az emberek. Egyik legnagyobb és legismertebb városuk, Harappa alapján, Harappa-civilizációnak is nevezik. Mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak a kézművesség mellett. 800 km-es távolságban is kereskedtek.

Városaik téglából épültek komplett vízvezeték rendszerekkel.

[link]

[link]

[link]

A szennyvizet is elvezették és volt írásuk is, . Mohenjo-daro nevű városuk lakossága elérte a 40 000 főt. Ez érzékeltetve azonos népesség a mai Dunakeszivel, Dunaújvárossal, vagy Szigetszentmiklóssal és Cegléddel.

[link]

[link]

[link]

A házak többségében volt fürdő és mellékhelyiség is. Mohenjo-daronak volt központi piaca központi kúttal, és kutak a háztartásokban is voltak. 700 kutat találtak a városban ami szerint három házra jutott egy kút. Itt egy kút Lothal városában:

[link]

A szennyvizet is fedett csatornákban vezették el. Voltak fürdőik amiről itt egy kép, ezt ma Mohenjo-daro Nagy Fürdőjeként nevezik és égetett téglát használtak már ie. 2500-ban.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Apró és nagyobb kerámiák:

[link]

Mérleg és súlyok:

[link]

[link]