Nem gondoljátok, hogy azért van ez a sok iskolai erőszak, kicsapongás, lövöldözés, mert a tizenévesek gyakran iszonyúan leszarják egymást?

Én is hasonlókat éltem át, mint amiket te leírtál a kiközösített gyermekekről. Ha kissé instabilabb lenne a lelki világom, én is simán lepisztolyoztam volna "azokat" a szörnyeket.

De sajnos választ nem tudok adni a kérdésre, hogy miért ilyen szívtelen szadista dögök egyes fiatalok:(

ez egy ilyen világ...

én is lentről beszélek, de nem a mások hibája az, h életképtelenek vagyunk

ez van, aki béna, azt eltiporják

én úgy állok, h egy szerencsétlen senki vagyok, de kempozok, és ez vhogy némi tiszteletet ébreszt embertársaimban, akik emiatt nem kezelnek "leprásként"

ennek ellenére rossz, h cs ez az, ami miatt nem tipornak el

Lehet összefüggés, de szerintem ez nem minden esetben igaz, ez nagyban függ a családi környezettől is.

Én megtapasztaltam, milyen végigszenvedni az általános iskolában 8 évet. 8 nehéz, hosszú, megalázottsággal és gyötrelmekkel teli évet. Tudom milyen, amikor a világon senkire nem számíthat az ember, amikor szinte az egész osztály egy embert terrorizál, tudom milyen a rettegés, a szorongás, az egyre növekvő számú kék-zöld folt a testen. Ez velem megtörtént és ami a legszomorúbb, hogy tanáraim tudtával. Ők túl kényelmesek voltak ahhoz, hogy beleavatkozzanak ilyen dolgokba. A mai napig életem legszörnyűbb időszaka volt az általános iskola. Pedig nem hiszem, hogy valami gond lett volna velem, egyszerűen próbáltam mindenkihez kedves, jóindulatú, segítőkész lenni és az imént leírt "választ" kaptam. Gyerekeknél gonoszabb teremtmény valóban nincs a Földön. De lövöldözésre, egyéb kicsapongásokra soha nem gondoltam.

Szerencsémre a 8. osztály elvégzése után bekerültem egy viszonylag jó középiskolába, és ott a legtöbben pontosan azon tulajdonságaim miatt szerettek, amiért általános iskolában terrorizáltak. Mindenkihez volt egy kedves szavam, ha megkértek valamire szívesen segítettek. Néhány középiskolai osztálytársammal a mai napig havi szinten találkozunk. A főiskolán sem volt semmilyen közösségi problémám.

Elnézést, ha kicsit hosszan és egocentrikusan írtam, a személyes példámból azt szerettem volna kihozni, hogy van esély egy másik közösségben érvényesülni. Én örülök, hogy nem változtam meg általános iskola után. Egyébként akik akkor zaklattak, többségében most 3 szakban robotolnak egy gyártósoron. Szóval azt tudom javasolni, hogy próbálj meg hozzád hasonló gondolkodású emberekkel ismerkedni, és ne foglalkozz azok véleményével, akik nem méltóak rá. És semmiképpen se tartsd magad alacsonyabb rendűnek, sokkal különb vagy "a csorda legerősebb bikájánál".

És szerintem az ilyen iskolai lövöldözés elítélendő, mivel ez semmiképpen nem lehet megoldás. A gondokat, problémákat más módon is meg tudjuk oldani, ha nagyon akarjuk.

24/F

Nálunk van az osztályban egy antiszociális gyerek, csendes, hallgatag, sokan rendszerint beszólnak neki, mert miért ne. Igaz, a beszólásokon ő is nevet felszínesen, de azért látni rajta, hogy zavarja. Talán összesen 1 barátja van az osztályban, a való életben sem sokkal több.

És valóban, a családi háttere sem túl fényes. A szülei munkanélküliek, napi szinten csak számítógépes játékokkal játszanak, a gyerek évek óta ugyanazt a ruhát hordja, és irdatlan büdös.

Oké, nem leszek álszent, néha én is eleresztek 1-2 beszólást, de cserébe nekem nyugodtan visszaszólhatna. Viszont vannak, akik hobbit űznek belőle, hogy nyílvánosan megszégyenítik. Én gondoltam már rá, hogy szerencsétlen gyerekből egyszer egy pszichopata állat lesz, aki még fegyvert sem fog félni majd ragadni.

Szóval, én nem tudom az utolsó kérdésedre a választ, az emberekből a megértés és az empátia elveszett, és azt veszem észre, hogy inkább lesznek ők is hülyék csak azért, hogy elfogadják, mintsem önmaguk.

nekem sose voltak barátaim az iskolán belül,se gimiben,se előtte

az általánosban meg rettentő szemetek,kegyetlenek voltak az osztálytársaim

nyilvánvaló,hogy a lövöldözéseknek gyakran ez az oka,és ezt nem ismerik fel,pedig a probléma gyökere itt van,itt kéne változtatni

és azt gondolom,hogy az ilyen tragédiák megelőzhetőek lennének,ha az emberek észrevennék,mit tesznek félénkebb/különlegesebb/többnyire náluk sokkal többet érő társaikkal

nem az elkövető a legbűnösebb,sokszor talán ő már nem is tudja mit tesz

persze ez NEM azt jelenti,hogy a lövöldözés elfogadható,hisz sok ártatlan is meghal és a bűnösöket sincs joga senkinek így megbüntetni,többek közt azért sem,mert lehet,hogy,akit én gyűlölök,azt más nagyon szereti,ugyanis bármilyen nehéz is ezt kimondnom,de a gonosz osztálytársak is emberek,van családjuk,akinek fájna az elvsztésük,akik szintén ártatlanok és nem érdemelnek büntetést