Falusi búcsút miért hívják búcsúnak?

A búcsú a katolikus vallásból ered, a templom védöszentjének a névnapját ünnepelték, évente egyszer volt ilyen és ez volt a búcsú. (És nem csak falun, hanem a városokban is minden templomnak volt búcsúja)

Régebben ez egyértelmüen vallási ünnep volt, viszont ilyenkor összejött a rokonság megünnepelni a templom évfordulóját, és ehhez szerveztek ünnepségeket, hasonlóan a vásárokhoz.

Mára a legtöbb helyen az emberek nem vallásosak, de a megszokott dátum maradt, meg a felhajtás is.

Ahogyan a 2-es írta, egyházi eredetű a búcsú ünnepe.

"A búcsú szó eredetileg „elengedés”-t jelentett.(latinul: indulgentia) Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől." De jelent még zarándoklatot, bűnbocsánatot is.

A falusi búcsúnapot hívták "torkosbúcsúnak" is, hiszen ekkor minden háznál nagy vendégséget tartottak, hazalátogattak a faluból elszármazott testvérek, rokonok. Ehhez az ünnephez aztán kapcsolódtak a különböző szórakoztató és kirakodó vásárosok.

Másik búcsúfajta a zarándokbúcsú, amikor egy-egy csodatevő helyként ismert helyre zarándokoltak az emberek, de az is az év egy meghatározott napján történt, mondjuk Mária napoon. Napjainkra is fennmaradt, és talán a legismertebb pl. a Csíksomlyói zarándokbúcsú.

Ahogy írták, ez egy egyházi kifejezés.

Minden katolikus templomnak van ú.n titulusa. Egy adott személynek vagy adott egyházi ünnepnek van szentelve. Ez kvázi a templom "neve", és a szent ünnepén vagy az egyházi ünnep napján van a templom búcsúja. Pl. Az összes Szent István templom búcsúja most lesz augusztus 20-án.

Búcsú szó a bűnöktől következményeitől megszabadító "teljes búcsút" jelenti, ugyanis megfelelő feltételek mellett (gyónás, áldozás, ima a pápa szándékára) a búcsúját ünneplő templomban misén való részvétel teljes búcsút jelent.

Persze, egy település esetében is ez nagyobb ünnep, ezért volt vásár, játékok stb.