Mi tortenne egy gazdasaggal ha egy milliardos a penzet keszpenzbe tenne es elegetne?

Az elégetés és a nem használás hatása ugyanaz makrogazdasági szempontból.

Úgy általában ha valamiből kevesebb van, és az igény nem csökken akkor az értéke nő. Ha eltüntetnek egy csomó pénzt, akkor addig amíg nem teremtenek újat helyette az értéke nőni fog.

A katasztrófát már a nagytömegű készpénzre váltás vagy az országból való kiutalása is elhozná. Nem kell elásni vagy elégetni.

Magyarországon és a nyugati világban is forgó pénz több mint 95%-a pénzintézetekkel vagy állammal szembeni követelés formájában létezik. Ha elég sok ilyen követelést készpénzre váltanak vagy a pénzpiacról (az országból) kiviszik, akkor tönkremegy a pénzintézeti szektor és összeomlik a pénzgazdaság.

Persze mielőtt még ez bekövetkezne korlátozzák (betiltják) a készpénzhasználatot, letiltják az országból kiutalást.

Lásd pl nemrég itt:

[link]

Ha nem ilyen nagy mértékű a készpénz kivonás, akkor a kereskedelmi bankrendszer új hitelek kiadásával új pénzt teremt, és pótolja. Ha ennél még tragikusabb a helyzet, akkor Németország, USA az IMF vagy az ESM pótolja a hiányzó pénzt olyan feltételekkel, hogy az ország lakosságától a pénzt az állam bevasalja. Ha még ennél is tragikusabb a helyzet és a fentiek nem segítenek, akkor a nemzeti bank kezd el banki kötvényeket vásárolni (quantitative easing), ami effektíve pénznyomtatásnak felel meg. Ez utóbbi történt a válságot követő években egészen 2014-ig az USA-ban.

A tőzsdénél elvileg jóval hamarabb észleli az MNB és az államkincstár a problémát. És szerencsés módon ők azok akiknek jogában és hatalmában is áll tenni valamit a probléma ellen. A tőzsde a probléma észlelésekor feltehetőleg az előbb említett két intézmény kifosztására kezd el spekulálni, ezzel tovább mélyítve a problémát. A 2008-as válságnak a tőzsde nem az indikátora, hanem inkább az okozója volt.

Példa a spekulációra, hogy a legutóbbi CHF árfolyam probléma esetében a magyar állam a CHF hitelek erőltetett előrehozott átváltásával durván megvágta a svájci központi bankot. Mondjuk túlélték és mások is játszottak ellenük.

A 2008-as USA válság következtében a pénz a legkisebb kockázatú szereplők felé kezdett áramolni, mivel nem lehetett tudni, hogy a jövő héten ki megy csődbe. A legkisebb kockázattal pedig a nagy államok (Németország, USA, svájc) állampapírjai bírnak. Ígyhát többek közt azt a betétet is, amivel Magyarország devizahitelezését finanszírozták külföldről röpke egy év alatt kivonták az országból. A hiányzó betétet a bankok csak jóval magasabb kamattal tudták beszerezni, a magyar állam meg kénytelen volt kölcsönkérni, hogy berakja a pénzt a bankba, nehogy az összeomoljon.