Mi a véleményetek arról aki nagyon büszke arra hogy "építi" a társadalmat. Tehát sokat dolgozik meg ilyenek. Illetve ti szeretitek a munkát?

"így nem mondonám olyan "társadalom építőnek" azt."

Egyszerűen gondoljunk bele 1-1 napunkba, hogy a napi, csak egyszerű megélhetéshez mennyi ember közös munkájára van szükség.

Én csak az egyes időseknél utálom, ha ezzel az "én építettem egyedül fel az egész országot..." szöveggel jönnek. Minden munka fontos a maga nemében, egy társadalom attól működik, hogy ki-ki hozzátesz valamit, így nem szabad kiemelni egy munkakört sem, hogy ez vagy az "épít" vagy "sok munkával jár".

A munkát csak azért szeretem, mert leköt, (talán) értelmet ad az életemnek, semmi másért nem szeretem.

NEM hitelből építették fel az országot és a társadalmat a mai idősek, hanem a munkájukkal. Csak akkor a befolyt adót nem kisvasútra költötték, hanem az állam abból dotálta az alapvető élelmiszereket, az alacsony lakásépítési kamatot stb. Hitelt csak a 70-es évek végén, 80-as évek elején vett fel az állam. Kapun belüli munkanélküliség is csak kevés helyen volt. Többnyire a rossz munkaszervezés, vagy elavult géppark miatt.

Nem teljesen igaz, amit neked tanítottak a történelem órán. Csak ma mindenáron rosszat akarnak írni arról az időről.

A kérdésedre: nincs olyan ember, aki elmondhatja hogy Ő építi a társadalmat. Ahogy előttem írta valaki, ez össznépi dolog.

Nincs abban semmi rossz, ha büszke rá.

A társadalmat építi a pék is, aki 50 éve kenyeret süt, a vasutas is, aki a váltókat kezeli.

Büszke lehet valaki arra is, hogy annak idején a Szabadság híd bizonyos részét ő festette, az utcaseprő is, hogy akárhány évig az ő munkájától volt tiszta egy bizonyos útszakasz.

Igen, szeretem a munkát. A mosogatást is, a takarítást is, mindent.

De az én nagyapám még arra volt büszke, a háború előtti rendszerben, hogy mennyi adót fizetett. Pedig akkor sem arra fordították, amire igazán kellett volna. Előbb fizettek kutatásra, hogy mennyire alultápláltak a fiatalok, mint az alultápláltság megszüntetésére. Lsd. Németh László.

Hogy vki szeret-e dolgozni, vagy sem, az nem olyan egyszerű kérdés.

Nyilván szerteti a munkáját egy tudományos kutató, mert amivel foglalkozik, azt tanulta, azt érti, az köti le és az a hobbija is.

Más a helyzet egy bútorszállító vagy egy cementgyári munkás esetében. Utóbbinaka monoton, nehéz, fáradságos, unalmas meló jut.

Hozzáállás kérdése is. Van aki, bár csak egy vízszerelő, mégis nagy műgonddal, odafigyeléssel dolgozik, más meg összecsapja ugyanazt a munkát.

Akik arra büszkék, hogy ők építik a társadalmat, azok a legnagyobb lógósok. Pénzért csinálják, kussoljanak, senki nem kiváncsi a böfögésükre.

Majd akkor fejet hajtok előttük, ha társadalmi munkát végeznek, vagy segítenek a környékükön élőknek fát vágni, bevásárolni, stb.

"NEM hitelből építették fel az országot és a társadalmat a mai idősek, hanem a munkájukkal."

Olyan is lett!

"Hitelt csak a 70-es évek végén, 80-as évek elején vett fel az állam."

Mert korábban nem is kapott.

" Kapun belüli munkanélküliség is csak kevés helyen volt."

Persze, kb. az ország fele tengett-lengett, aki dolgozott, az is csak igen keveset. Csak a dolgozók kb. 15-20 %-a tette oda magát rendesen. Ezekből élt a többi.

Én nem azért dolgozom, hogy építsem a társadalmat, hanem, hogy legyen pénzem.

Amúgy szeretek dolgozni, de ingyen nem dolgoznék.