Isten kegyelméből kárhozunk el és kerülünk a pokol bugyraiba?

Isten törvényeket és szabad akaratot adott.

Aki bűnt követ el, szabad ajaratából teszi.

A bűn "jutalma" a Pokol.

Aki annak tudatában, hogy a bűnos a Pokolra jut - és szabad akaratából bűnözik, az bizony azért teszi, mert a Pokolba AKAR jutni!

"Aki annak tudatában, hogy a bűnos a Pokolra jut - és szabad akaratából bűnözik, az bizony azért teszi, mert a Pokolba AKAR jutni!"

Ha igazából hinnék az emberek, senki nem akarna oda jutni. Még a legkemény ember sem, az egy borzasztó hely, aki bünt követ el, nem tudja mit cselekszik, pont ezért van kegyelem! Isten megbocsájta az amit tudatlan állapota követ el. Ha hisz. A hit hallásból terjed, van aki hajlik rá van, aki nem, de ez is megvan bocsájtva, ha eljön a szellemi állapot már késő, az lemarad a kegyelemből.

'Legtöbb esetben tudja, csak hogy pont nem érdekli.

Mert amit tesz neki vagy másnak jó. És amit tesz önmagában nem rossz, csak annak, aki elszenvedi.'

Dehogy is, nem tudja, az ilyenek, hisznek valami istenben, de kételkedve, a hitük nem 100%. Igen, vannak akik hisznek, de mégis nem érdekli, nalán azért mert a pokkolt valószínűnek tartja.

Ne viccelj, egy életed van, azt használd ki tisztességesen, utána megesznek a kukacok vagy hamu leszel. Ennyi.

Ha lesz utódod, akkor az örökítőanyagok esetleg tovább élnek valahol, valakiben, amúgy se kép se hang.

Ehhez tartsd magad!