Lehetséges, hogy az egyiptomi istenek közül került át a kereszténységbe Isten?

Szia

Marduknak, a legfőbb babilóniai istennek a héber neve. A Szentírás megjövendöli, hogy Merodák bukása egy időben lesz Babilonéval (" „Mondjátok el a nemzetek között, hirdessétek! Állítsatok jelt, és hirdessétek! Ne hallgassatok el semmit! Mondjátok: »Babilont elfoglalták! Szégyent vallott Bél, megrettent Merodák. Szobrai megszégyenültek, undorító bálványaira rettenet szállt.« Jeremias 50:2).

Két babilóniai király, Merodák-Baladán (Ézsaiás 39:1) és Evil-Merodák (2Királyok 25:27) bizonyára ez után az isten után kapta a nevét. Babilon felemelkedésekor, vagyis amikor Hammurápi király ezt a várost tette Babilónia fővárosává, Merodák is kiemelkedőbb szerepet kapott. Idővel Merodákot felruházták a korábbi istenek tulajdonságaival; a tudósok úgy vélik, hogy a babilóniai papok megváltoztatták a mitológiai beszámolókat, hogy azok arról szóljanak, hogy Merodák meggyilkolja Tiámatot, valamint hogy ő a világ és az ember teremtője. A babilóniai szövegekből kiderül, hogy Marduk (Merodák) Éának (a vizek istenének) a fia, Szarpánítunak a férje és Nébónak az atyja.

A babiloni királyok beiktatásában fontos szerepet kapott az észagilai templomban álló Merodák-szobor, ugyanis Babilon uralkodóit úgy iktatták be, hogy meg kellett fogniuk Merodák kezét, nem pedig úgy, hogy megkoronázták őket. Ezt a szertartást évente megismételték az újévi ünnep során. Még abban az időszakban is, amikor Babilónia Asszíria uralma alatt állt, minden évben az újévi ünnepkor az asszír királyoknak meg kellett jelenniük Babilon városában, és törvényesíteniük kellett a trónhoz való jogukat azáltal, hogy megfogták Merodák kezét.

Jeremiás próféta, amikor Babilon bukásáról írt, megjövendölte, hogy Merodák ’meg fog rettenni’. Ez valóra is vált abban az értelemben, hogy Merodák nem volt képes fenntartani a babiloni világhatalom méltóságát, és mivel a birodalom meghódítói más isteneket imádtak, Merodák jövője teljesen bizonytalanná vált, és semmi jót nem lehetett várni a jövőjével kapcsolatban.

Semmi köze nincsen a kereszténységhez!

Kérdés az, hogy egyáltalán volt-e lehetőség arra, hogy hatni tudott Egyiptom mitológiája a kereszténységre? Sokkal valószínűbb, hogy a mezopotámiai hatott - ha nem is a kereszténységre, de részben a zsidóságra.

A zsidó monoteizmus, ha kicsit mélyebbre ásunk és értelmezzük, egy merőben más istenkép, mint bármelyik mezopotámiai hitvilág. A kereszténység Szentháromságra vonatkozó teológiai tanítása is alapjaiban más, mint a három kiemelt egyiptomi isten kapcsolata - arról nem is beszélve, hogy ez nem volt egy állandó eleme az egyiptomi hitvilágnak, sőt...