A karácsony megnevezés mikor jelent meg előre és mikortól ünnepelik?

Nem tudjuk, sőt az etimológiája is vitatott. Lehet, hogy a szláv "kracsun" az eredete, ami "átlépni"-t jelent, jelezve a téli napfordulót. Ennek azért ellentmond az, hogy a legtöbb szláv nyelvben a karácsonynak semmi köze ehhez a szóhoz.

Gyakori jelenség a latin szavak magyarosítása, vagy előbb a szlávok "szlávosították", majd mi már ezt vettük át. Ez alapján a latin "creatio" lehet az eredete, mint Teremtés. Az egyházban Krisztus születése összefügg ma is a Teremtéstörténettel. Az első Ádám elbukott, az "új Ádám" azaz Krisztus viszont megtestesülésével felemelte a bűntől sebzett emberiséget.

Karácsony sokféle elnevezéssel szerepel ma különböző országokban. Az ünnep eredeti lain neve: festum Nativitatis Domini, tehát az Úr születésének ünnepe.

- "latin creatio szóból, aminek a jelentése: Teremtés. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a környező népek közül, talán, nem véletlenül, a román nyelvben crăciun szóval illetik a karácsonyt, ami szerintük legvalószínűbb, hogy a latin: calatio (összehívás) vagy creatio (teremtés) kifejezések valamelyikéből származhat"

- "keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba, valószínűleg bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti."

- "Fehér Mátyás Jenő – a tudomány mai állása szerint modernkori hamisítványnak tekintett Kassai kódexre hivatkozva – azt állította, hogy e szavunk a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre"

[link]

Valamennyi keresztény egyházban a negyedik századtól ünneplik a karácsonyt december 25-én.

Ezek a pogány ünnepek 350-ben kezdtek „keresztényiesedni”, amikor I. Gyula pápa kinevezte december 25-ét Krisztus születésnapjának.

A karácsony valójában a hamis imádathoz fűződik.

A vallásvezetők azt szerették volna, ha minél több pogány áttér a kereszténységre, ezért úgy döntöttek, hogy december 25-én Jézus születését fogják ünnepelni, annak ellenére, hogy nem is ekkor született

Egy könyv arról számol be, hogy Jézus halála után 200 évig „senki sem tudta pontosan, hogy mikor született Jézus, és kevés embert foglalkoztatott ez a kérdés” (Sacred Origins of Profound Things).

A karácsonyt több száz évvel azután kezdték megtartani, hogy Jézus a földön volt.

Hivatalos nyelvészeti álláspont szerint a magyar karácsony szó eredete szláv. Mégpedig a szláv korcun, kracsun, azaz “átlép(ő)” szóból származtatják. Ez a szó arra utal, hogy amikor megtörténik a téli napforduló

Magyarországon a XIII. századtól már a mai, keresztény értelmében használták.

Kiskarácsony, Nagykarácsony: Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a Nagykarácsony amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január elseje, újév napja.

"Ezek a pogány ünnepek 350-ben kezdtek „keresztényiesedni”, amikor I. Gyula pápa kinevezte december 25-ét Krisztus születésnapjának."

Hát, Krisztus születésnapját nehezen... Ugyanis az ünnep neve ahogy írtam is: Festum Nativitatis Domini vagy Festum Natalis Christi, tehát az Úr/Krisztus születésének ünnepe. Ez nem egyenlő a születésnappal. A születést, mint tényt ünnepeljük, nem magát a napot. Ahogy a húsvétkor sem a feltámadás napját ünnepeljük, hanem ezt a tényt. A különbség csak az, hogy a húsvét az I. niceai egyetemes zsinat értelmében mozgó ünnep, tehát eleve nem gondoljuk, hogy azon a napon támadt fel Krisztus.