Az Biblia szerint mitol tekintheto két ember házasnak?

Attól hogy aláírnak egy papírt, jogilag.

Egyébként semmit nem számít. Se a templomi se az egyházi cirkusz. Az számít milyen emberek, és hogy állnak egymáshoz. Ennek semmi köze a télapóhoz.

Tulajdonképpen pusztán definíció kérdése, hogy mit nevezünk, mit tekintünk házasságnak. A definíciók különbözősége miatt természetesen az is előfordulhat, hogy ami az egyik értelemben házasság, az a másik értelemben nem az, tipikus példa erre, hogy az államilag elismert házasság egyházi értelemben nem feltétlenül az.

A házasság keresztény szempontból alapvetően egy férfi és egy nő életre szóló elköteleződése egymás mellett. Tehát alapvetően nem az anyaköny, nem a templom, nem a pap, nem a gyűrű, nem a lakodalom, stb. teszi a házasságot házassággá. Egy lakatlan szigeten is lehet házasodni.

A keresztény egyházak azonban elvárják a híveiktől, hogy amennyiben az együttélésük valóban komolyan gondolt elkötelezett együttélés, s nem pusztán csak egy ideiglenes bűnös kapcsolat, akkor ezt az elhatározásukat, ha nincs valami komoly akadálya, akkor azt az egyház jelenlétébe tegyék meg. Az egyháznak, a hívek közösségének ugyanis joga van tudni, hogy ki kivel él Isten akarata szerinti házasságban, s kötelessége figyelmeztetnie mindazokat, akik bűnös parázna kapcsolatot folytatnak.

Ha valaki tehát nem hívő, vagy nem tartozik semelyik egyházhoz, akkor értelemszerűen nem kell részt vennie egyetlen egyházi ceremónián sem, hanem pusztán elég a saját elhatározásuk, a saját ceremóniájuk, a saját eltökéltségük. Attól lesznek házasok, hogy magukat férj-feleségnek tekintik és egyetlen családot alkotnak.

Ugye egy család egyben egy gazdasági egység is, s főleg így volt ez a múltban. Éppen ezen okból az államnak sem volt mellékes, hogy ki kivel alkot egy családot, nyilvántartotta és többé-kevésbé támogatta-védelmezte ezeket a gazdasági-családi egységeket, ezért jött létre az állami házasság intézménye. Államilag ugye azok a házasok, akik az anyakönyvvezetőnél aláírták, hogy márpedig ők azok. Az állami házasság intézménye elsősorban a nőket és a gyerekeket védte, az olyan férjektől-apáktól, aki esetleg később szabadulni akartak a vállalt felelősségtől. Az állami házasság manapság általában nem sokat ér, a nők ugyanúgy dolgoznak, ugyanúgy keresnek, ugyanúgy el tudják tartani magukat egy esetleges válás során, s az apaságot lehet bizonyítani, s férfiak tartásdíjra kötelezhetők házasság nélkül is. A jelenlegi kormányunk történetesen éppen ösztönzi a házasságot és a gyerekvállalást is.

Onnantól, hogy az adott társadalomban házasoknak számítanak. Ez a 21.századi Magyarországon a polgári esküvő, az ókori Izraelben pedig más volt. De pusztán a szexuális együttléttől akkor sem lett házas két ember.

Jákob 14 evig szolgált Ráhelért. Szépen kivárta, amíg az apja hozzáadja, mert abban a társadalomban ez volt a házasság előfeltétele. Nem tudták volna kicselezni azzal, hogy lefekszenek egymással korábban, aztán kész.

Csatlakozom az 5-ös hozzászólóhoz.

A házasság Isten által létrehozott intézmény, ahol Tanúk előtt hitelesítik a kettőjük szövetségét, a házasságban. Ez kultúránkként változó lehet, de a hitelesítés megtörténik, és ez számít.

Ez pedig nem kizárólag egy papír miatt van. Az a Papir egy hivatalos okirat, nem egy cetli. Jogilag nem csak Isten előtt, de a törvény előtt is védve vannak.

@ "De pusztán a szexuális együttléttől akkor sem lett házas két ember."

"Ha valaki egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, elcsábít és vele hál, fizesse meg a jegyajándékot és vegye el. De ha az apja nem akarja hozzáadni, fizesse meg azt az összeget, amelyet a hajadonnak jegyajándékul adni szoktak." (2Móz 22,15-16)

Lényegében a mózesi rendelkezés értelmében ez történik, de mégis kötelező volt hivatalossá tenni. Ha eltitkolják a testi kapcsolatukat vagyis a lány továbbra is szűznek hazudja magát és ez kiderül róla, azért megkövezés járt. Ha viszont az apa mégsem akarta a házasságot, akkor is a házasság úgymond létrejött, ki kellett fizetnie az árát, s a lány attól kezdve elváltnak számított, s csak mint elvált nem szűz mehetett férjhez. Ugye a szűznek nagyobb volt a tarifája, a használt dolgok mindig olcsóbbak.

Szia

Ha a Bibliát vesszük figyelembe a kérdéseddel kapcsolatban, akkor ott az látszik, változott koronként, időnként.

Isten amikor bemutatta Évát Ádámnak, adott egy alapelvet: elhagyják anyjukat, apjukat, és ketten lesznek egy testté.

Későbbi korban arról ír a Biblia, amikor egy férfi bevitte a sátrában a lányt, attól kezdve feleségének tekintették...

Amikor Krisztus a földön élt, még mindig ez volt érvényben. Gondolj Jézus anyjára és nevelőapjára...

Mit kell ma figyelembe venni ezen a téren a Biblia szerint?

Van egy alapelv, amit mindenképpen figyelembe kell venni, amikor férfi és nő házasságáról van szó. Ez az alapelv a Róma 13:1- ben van leírva

"Mindenki rendelje alá magát a felsőbb hatalmaknak, mert nincs hatalom, csak Istentől. A létező hatalmak Istentől kapták a viszonylagos hatalmukat."

Tehát a kérdés az, az az ország ahol élsz, törvényileg mit ismer el házasságnak? Most n arra gondolj kérlek, hogy egyénileg erről kinek mi a véleménye, mert Te a Biblia válaszát kérdezted.

Viszont az is lehetséges (biztosan így van), nem minden országban ez a törvény a házasságra vonatkozóan. Ott azt kell betartani, ha azt szeretnénk, ne éljünk "parázna" kapcsolatban Isten előtt.

Szabad elhatározásukból egész életre tartó hűséget esküsznek egymásnak, mint férj és feleség. Ha van ceremónia, akkor a házassági eskü szövege ezt kicsit részletezi, de alapvetően arról van szó, hogy szeretni fogják egymást, és kitartanak egymás mellett kizárólagos társként a körülményektől függetlenül, míg a halál el nem választja őket.

Normál esetben ez egy nyilvános eskütétel, hiszen ez nagy öröm mindkettőjük számára, és meg akarják osztani a barátaikkal. De nem írja sehol a Biblia, hogy ezen az eskütételen bárki másnak, mint ők ketten és Isten, rész kellene vennie. A pap és anyakönyvvezető csak hagyomány és formalitás.

üdv Stefán