Jehova tanúi miért házalnak?

Szia

Krisztus a tanítványira hagyta az igehirdetés munkáját, és ezt az első században minden követ követte. Nem csak a királyságról szóló jó hír végzésében követték Krisztust, de azt a szellemet is képviselték, amelyet Krisztus mutatott az embere iránt amikor itt volt a földön. Ezt a példát szeretnénk követni mi is.

Az első századi keresztényekhez hasonlóan mi sem „házalunk az Isten szavával”, ahogyan ezt Pál apostol elmondta a korintuszi keresztényeknek: 2Korintusz 2:17 "Mi, mert mi nem házalunk Isten szavával, mint sokan, hanem őszintén beszélünk, mint akiket Isten küldött. Igen, Isten előtt tesszük ezt, Krisztus tanítványaiként."

Pál apostol utánozta a legnagyobb Misszionáriust, Jézus Krisztust, és keresztény hittársait is erre buzdította: „Legyetek az utánzóimmá, mint ahogy én is utánzója vagyok Krisztusnak” 1Kor 11:1. Miután Jézus példát adott apostolainak az alázatban azzal, hogy alázatosan megmosta a lábukat, ezt mondta nekik: „elétek adtam a példát, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek” Ján 13:12–15. Ma élő keresztényekként az a felelősségünk, hogy utánozzuk Jézus Krisztust a szavainkkal, tetteinkkel és tulajdonságainkkal. 1Péter 2:21 "Valójában erre hívtak el titeket, mert Krisztus is szenvedett értetek, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait."

További bibliai okok, amiért minden embernek szeretnénk elmondani a királyságról szóló jó hírt:„A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” Máté 24:14.-végig folytatni kell ezt a megbízatást.

Mit jelent ez? Az evangéliumíró Lukács ezt írta Jézusról: „elkezdett városról városra és faluról falura járni, prédikálva és hirdetve az Isten királyságának jó hírét” Lukács 8:1. Maga Jézus pedig ezt mondta: „hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét, mert ezért küldettem el” Lukács 4:43. Megbízta a tanítványait, hogy hirdessék a jó hírt a városokban és a falvakban, és ezt mondta nekik: „tanúim lesztek . . . a föld legtávolabbi részéig” Cselekedetek 1:8

Cselekedetek 5:42 " És a templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták a tanítást és a jó hír hirdetését a Krisztusról, vagyis Jézusról."

Miért nem mondhatjuk azt, hogy ez csak az első századi keresztényekre vonatkozott:

Máté 28:19, 20

"Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek a nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. Én pedig veletek leszek mindennap a világrendszer befejezéséig.”

Kövesd kérlek nyomon, mondatról mondatra....az igehirdetés a világrendszer befejezéséig folytatódni fog.

Nem felejthetjük el, mit mondott Jézus a követőinek: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát” Máté 7:21.

Röviden ezért hirdetjük Isten királyságáról szóló jó hírt.

"többi felekezet cikinek érzi hogy valaki komolyan veszi azt ami amúgy a saját mesekönyvükben is le van írva ezért köpködik a jehovákat."

Az általad mesekönyvnek titulált írásban elég világosan benne van, hogy "ne járjatok házról házra". (Lk 10,7) Az evangelizáció nem ez. Neked meg kár okoskodnod olyan témában, amihez lövésed sincs.

#5

vagy folytatása az első századi eseményeknek. Akkor ugyanis a következő történt.

Tíz nappal azután, hogy Jézus felment az égbe, i. sz. 33 pünkösdjén, a zsidók ünnepén körülbelül 120 tanítvány gyűlt össze egy jeruzsálemi házban. Hirtelen egy szélrohaméhoz hasonló zúgás töltötte be a házat. A tanítványok csodálatos módon olyan nyelveken kezdtek beszélni, melyeken addig nem tudtak. Mi lehetett a magyarázat ezekre a különös jelenségekre? Isten a szent szellemét adta a tanítványoknak.

Kint rengeteg ember volt, akik sok országból gyűltek össze az ünnepre. Megdöbbentek, mert Jézus tanítványait a maguk nyelvén hallották folyékonyan beszélni. Péter, megmagyarázva a történteket, utalt Jóel próféta próféciájára, miszerint Isten ’kitölti’ szellemét, és azok, akikre ez kitöltetik, természetfölötti ajándékokat kapnak :Jóel 2:28, 29. A szent szellemnek ez a hatalmas bizonyítéka nyilvánvalóvá tette, hogy végbement egy fontos változás: Isten többé már nem Izraelt részesítette kegyben, hanem az újonnan megalakult keresztény gyülekezetet. Azoknak, akik elfogadható módon szerették volna szolgálni Istent, most már Krisztus követőjévé kellett válniuk.

Időközben egyre erősebb lett az ellenállás, és az ellenségek börtönbe vetették a tanítványokat. Éjszaka azonban Jehova angyala kinyitotta a börtön ajtajait, és azt mondta a tanítványoknak, hogy FOLYTASSÁK a prédikálást. Ők pedig virradatkor pontosan ezt tették. Bementek a templomba, és tanítani kezdték a Jézusról szóló jó hírt. A vallásos ellenségeik emiatt nagyon mérgesek lettek, és megparancsolták nekik, hogy ne prédikáljanak többé. Az apostolok viszont bátran kijelentették: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” Cselekedetek 5:28, 29

Az üldözés fokozódott. Bizonyos zsidók káromlással vádolták István tanítványt, és megkövezték. Egy fiatal férfi, a tárzuszi Saul végignézte és helyeselte a gyilkosságot. Ezután Damaszkuszba indult, hogy letartóztasson mindenkit, aki Krisztust követi. Még úton volt, amikor világosság ragyogott fel körülötte az égből, és egy hang így szólt hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Saul megvakult a fénytől, és ezt kérdezte: „Ki vagy, Uram?” A hang így válaszolt: „Jézus vagyok” Cselekedetek 9:3–5.

Gyakorlatilag a tanúk hasonló helyzetben vannak ma földkerekségen. Egyik helyen csak szóban, másikon hatóságilag üldözik az igehirdetés munkájáért, de leállni nem fog, csak ahogyan Krisztus megmondta, a világrendszer befejezésekor. Ezt maga Jehova garantálja:"„Egyetlen ellened készült fegyver sem lesz sikeres” Ézsaiás 54:17

9

nem gondolhatod komolyan azt, ha te nem találkoztál ilyen esettel, akkor nincsen is ilyen! És olyanról hallottál már, hogy az ilyen egyéneket hónapokig, évekig ellátják, vásárolnak nekik, takarítanak, mosnak főznek rájuk, sőt a szellemi szükségleteiket is szem előtt tartják?

Mit ér a keresztényi szeretet, ha csak szóban fogalmazódik meg, de cselekedetei nincsenek? Azt írja a Szentírás, az ilyen semmit sem ér.