A papok, hogy nem izgulnak?

Ugyanezt érzem, amikor színházban figyelem a színészeket, ahogy profin előadják a darabot :)

Szerintem izgulnak ők is, de idővel egyre magabiztosabban tudják csinálni.

Szia,

Gyakorló prédikátorként tudok nyilatkozni. Az első egy-két alkalomnál bennem is volt feszültség, de az imádság sokat segített. Ma már minden gond nélkül kiállok bármennyi ember elé beszélni.

Üdv. Péter

Ahogy a tanárok sem izgulnak, vagy pl. az egyetemi professzorok sem, ha 3-400 ember előtt kell beszélniük. Az ember ezt megtanulja, megszokja.

Van amúgy fiatal pap barátom, mondta, hogy kezdetben izgult ő is, aztán belejön az ember.

Nyilván először izgulnak, egy idő után meg elmúlik a lámpaláz vagy megtanulják leküzdeni. Ahogy előttem írták, ezzel szerintem mindenki így van, aki közönség előtt embereknek tart előadásokat, mond beszédet vagy akármi hasonlót csinál. Nekik az életük része az emberekkel való mindennapi kommunikáció és az, hogy ki kell állniuk és levezetni egy misét.

Gondolom először halálra izgulják magukat, majd egy idő után elmúlnak a félelmek. De, azon sem lepődnék meg, ha van olyan köztük, aki mindig izgul egy kicsit amíg el nem kezdi a misét, de, amikor már benne van, akkor már nem figyel a külvilágra, hanem a szertartásra koncentrál és az üzenetre, amit átakar adni.