Az öngyilkosság miért bűn?

Testünk a Szentlélek temploma, ezért minden test ellen irányuló támadás a Szentlelket is inzultálja, ezért bűn. De hadd tegyek fel egy hipotetikus kérdést.

Van két teljesen vagy majdnem teljesen azonos genetikai állományú ember (mondjuk egypetéjű ikrek). Egyikük egészségtelenül él, keményen cigizik, drogozik, elhízik, alkoholista lesz, és meghal 45 évesen szívinfarktusban.

A másikuk egészségesen él, de 70 éves korában súlyos, fájdalmas, gyógyíthatatlan betegséget kap, az orvosok szerint pár hónapja van hátra, amellett ugyanakkor meghal a felesége is, és halálos balestet szenved az egyetlen fia egyidőben. Ez már túl sok neki, felakasztja magát.

Kettejük közül melyikük inkább az öngyilkos? A második ember esete persze sokkal látványosabb és szenzációsabb, és erre kérdeznek rá sokan itt a Gyk-n, ez a definíció szerinti öngyilkoság, de valójában az első ember sokkal jobban megrontotta azt a testet, amit Istentől kapott, jóval kevesebb ideig is élt, mint élhetett volna, ezért ő sokkal inkább öngyilkosnak nevezhető, nem? Szóval elgondolkodtató.

Nem az öngyilkosság elfogadhatóságát protezsálom, inkább azt akarom megmutatni, hogy bár a hirtelen, önmaga ellen irányuló erőszakos véget nevezzük öngyilkosságnak, meg lehet rövidíteni az életünket, el lehet pusztítani a testünket szép lassan, szisztematikusan is egészségtelen életmóddal és káros szenvedélyekkel, ami az utolsó napon akár sokkal rosszabb ítéletet vonhat magára, mint néhány "valódi" öngyilkos.

Legjobb amúgy nem ítélkezni az emberek személye felett, még akkor sem, ha életük utolsó cselekedete egy bűn volt, mert ez az Isten dolga -- viszont a cselekedet felett ítélkezhetünk, és az öngyilkosság bűn, ez evidens különösebb Biblia ismeret nélkül is.

De ha valaki úgy gondolja, hogy egy egészségtelenül élő embernek, aki 10 évvel megrövidítette a saját életét, megkegyelmezhet Isten, akkor gondolhatjuk azt is, hogy egy végstádiumú beteg, aki pár hónappal megrövidítette az életét, mert öngyilkos lett, szintén kegyelmet kaphat.

Nagyon különböző lehet az idő előtti önhatalmú halál súlyossága. Például gyakorlat, hogy végstádiumban levő rákos betegeknek nagy dózisú narkotikumokat adagolnak fájdalomcsillapítás céljából, ez tudtommal megrövidíti az életét, ha csak néhány nappal vagy néhány órával is. Mégsem tartjuk ezt öngyilkosságnak, mert a szeretet azt diktálja, hogy enyhítsük a szenvedést. Van egy barátom, aki azt mondta, -- ha úgy adódik, hogy idősen, betegen a klinikai halál állapotába kerül majd, nem szeretné, ha újjáélesztenék. Ez öngyilkosság? Nem tudom. Aztán aktív eutanázia. Öngyilkosság, ha egy teljesen magatehetetlen, gyakorlatilag majdnem 100%-ig működésképtelen testet, amely már csak fájdalmat okoz, és gépek tartják életben, kérésre elaltatnak? Ezek komplex és nehéz kérdések, nem? Isten kegyelmének, megbocsátásának és könyörületének is helye van, mert a túl merev értelmezések és elképzelések nem biztos, hogy jó válaszokhoz vezetnek.

Mi értelme meghalni, ha mások is megölhetnek?

(persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy terrorista legyél, mert akkor inkább jobb tényleg meghalni előtte)

Szia

Ma találtam ezt a cikket:"Segíthet a Biblia, ha az öngyilkosságot fontolgatod?" Rád gondoltam, hátha van kedved meghallgatni, és találsz benne olyat, ami éppen a segítségedre lehet: [link]

#14.

Isten egy életsorsot adott az embereknek, de ugyanakkor szabad akaratot is. Senkinek nem ez a megírt sorsa. Keresztbe tudsz tenni Istennek, de az minden esetben bűn és nem is jó magadnak sem.

"Keresztbe tudsz tenni Istennek"

Nem tudsz.

Még az ördög se tud, pedig nálad egy kicsit okosabb, és nagyobb hatalma is van.

Isten minden másodpercet ismert az életedből már a teremtés előtt is.

EZ VOLT A SZÁNDÉKA, amit teremtett.

#16.

Ez NEM így van. Isten az embernek szabad akaratot adott, szóval letérhetsz a számodra kikövezett útról, hisz Istennek mindenkivel szándéka van, viszont ez senkinek sem jó, bűn, illetve ez az út teljes sorstalanság felé. Isten NEM teremtette az embereket bűnösnek. Mi, emberek, magunktól lettünk azzá, de Isten szeret minket, ő a bűnt ítéli el, nem a bűnöst, viszont a felelősséget vállalni kell az elkövetett bűnökért. Isten senkinek nem ír olyan sorsot, hogy öngyilkos lesz. Megírt sors tényszerűsége egyébként a hinduizmusban, az ógörög vallásban és egyéb politeista hitekben van, míg a kereszténységben a reményen (is) nagy hangsúly van. A Sátánnak addig van nagy hatalma, ameddig az emberek adnak neki. Én például sok helyen legyőztem a kísértését felettem, így azokon a területeken nincs nagy hatalma felettem. És ha az emberek úrrá lesznek a kísértésen, akkor a Sátán és a bukott angyalainak (másik szóval: démonainak, ördögeinek) is megszűnik a nagy hatalma. Őt is Isten teremtette, csak letért az Ő által kikövezett útjáról (ezt értettem "keresztbe tevés" alatt), Istennek hatalma van a Sátán felett és az emberek is, ha Isten mellé állna, így "meg tudják fosztani" a Sátánt a trónjától.

Tehát azt mondod, hogy az isten nem tudja, hogy mi fog történni?

Akkor a próféták... találgatnak?