Az ortodoxok és Katolikus/ Református miben tér el?

Annyiban hogy az ortodoxok szerint ( és már szerintem is aki Keresztény Református vagyok) a Szentlélek az Atyától ered míg a katolikusok szerint a Fiútól is.

Különbséget kell tenni a Szentlélek mennyei és földi eredete között.

A mennyben az Anyától ered a fiú és még a Szentlélek is, de a Földre Jézus küldte az Atyától.

Másik: Ortidixoknál nincs az a Mária kultusz mint a katolikusoknál, görögkatolikusok viszont rózsafüzéreznek meg van Ave Maria. Nincsenek szobrok csak ikonok. Nincs pápa csak pátriárka és szerintük a Páka első az egyenlők közt de nem Krisztus helytartója és nem tévedhetetlen.

Emiatt szakadtak el 1954 Ben mert egyik sem engedett a maga teológiájábol.

Irtodixok meghajolnak, 3 ujjal vét keresztet jobbról balra, katolikus térdét hajt és balról jobbra vet keresztet.

Nem fognak ezek egyesülni soha.

Ketten tesznek ki egy vallást.

Olyan mint 2 rendőr, az egyik írni tud a másik olvasni és a kettő tesz ki eggy normális embert vagyis vallást

"Annyiban hogy az ortodoxok szerint ( és már szerintem is aki Keresztény Református vagyok) a Szentlélek az Atyától ered míg a katolikusok szerint a Fiútól is."

Pontosítás: az orthodox egyházak nem tagadják, hogy a Szentlélek a Fiútól is származik (a szentháromság hat egymásra), hanem nem érzik annyira fontosnak, hogy ezt a hiszekegyben is szerepeltessék. Az "és Fiútól" kitétel azért került bele a katolikus egyház által használt hitvallásba, mert felütötte a fejét egy olyan eretnekség, amely szerint a Fiú nem teljesen egyenrangú fél, hanem kissé kívülálló, mivel a Szentlélek az Atyától származik. Ez ellen került bele ez a kitétel. De pl. ógörögül a katolikus egyházban sem teszik hozzá, így vannak is közös imaalkalmak, amelyben ezen a nyelven imádkozik a katolikus és orthodox résztvevő.

Én egyébként görögkatolikus vagyok, és et filioque nélkül szoktam imádkozni, de van olyan liturgikus előversünk (az orthodoxoknál is létezik), amely szerint: "Magasztald én lelkem az Atyától és Fiútól származó Szentlelket." Szóval inkább fókuszbéli eltérés, nem teológiai eltérésről beszélünk.

Biblia eredeti olvasmányban. Az eredeti Biblia hozzánk került? A Biblia marad a Biblia

A legrégebbi Biblia tanulmányozása,

a Sinai -kódex eredeti példánya,

amely 1600 éves.

Hosszú évszázadok óta a Bibliát újraírták és lefordították, honnan tudjuk most, hogy a Biblia modern szövege nem torz, és megfelel az eredeti forrásnak, az eredeti Bibliának?

Nézzük meg közelebbről ezt a kérdést. Hogyan fordítják le a Bibliát? Hogyan jött létre például a Biblia modern orosz fordítása?

Eredetileg az eredeti Biblia ógörög (Újszövetség) és héber (Ószövetség) nyelven íródott. A modern bibliafordításokat közvetlenül ezeken az eredeti nyelveken írt szövegekből készítik. A Biblia egy nagyon híres könyv, ezért fordítását a legnagyobb körültekintéssel végzik, és ez a folyamat sok évet vesz igénybe a tudósok számára.

Így az, hogy a Bibliát sokszor lefordították, semmilyen módon nem torzítja annak szövegét, mert a fordítások az eredeti nyelvekből készülnek, és nem más fordításokból.

Most nézzük meg azt a kérdést, hogy a Biblia átírása hogyan befolyásolta szövegének megfelelését az eredetivel. Hiszen a Biblia egy nagyon ősi könyv, és mielőtt a nyomdát 1440 -ben feltalálták, kézzel másolták.

Természetesen a szerzetesek és írástudók nagyon aprólékosan lemásolták a Biblia szövegét. A zsidó írástudók például egy speciális ellenőrző rendszert használtak másolataikhoz, amelyben minden másolt könyvben megszámolták a betűk és szavak pontos számát, hogy ne ismerjenek el egyetlen hibát vagy torzítást sem a Bibliában. Ilyen hosszú, sok évszázadon át számított idő alatt azonban néha hibák csúsztak az átírt szövegekbe. És ez most észrevehető a régészek által talált kéziratok tanulmányozásával.

Honnan tudják azonban a tudósok, hogy vannak hibák vagy torzulások egy adott kéziratban? Ez könnyen látható, ha összehasonlítjuk a legtöbb más kézirattal, és különösen a korábbi kéziratokkal. Ezért azokat a hibákat, amelyek az évszázadok során az átírt szövegbe belecsúsztak, a modern tudomány könnyen kiküszöböli, és nem befolyásolják a Biblia szövegét, amelyet most használunk.

A Biblia 1600 éves

Sínai kódex.

A Biblia modern szövege elsősorban a legkorábbi kéziratokra épül, nagyon közel az eredeti forráshoz. Például az Újszövetség teljes szövege megtalálható a 350 -es kéziratban, a Codex Sinai néven. Egyébként korábban ezt a kéziratot Szentpéterváron őrizték, de 1933 -ban a szovjet kormány eladta a British Múzeumnak, ahol most van.

Ezenkívül a tudósok rendelkeznek az Újszövetség szinte minden könyvének kéziratával, amelyek még egy korábbi időre nyúlnak vissza: ie 130-200. E kéziratok közül a leghíresebbek: a Bodmer Papyri (200), a genfi ​​Bodmer Könyvtárban, a Chester Beatty Papyri (200), most a dublini könyvtárban, és a Rylands P52 (130) papirusz, a könyvek legkorábbi kivonata. János evangéliumának Újszövetsége, amely a manchesteri Rylandi Egyetem könyvtárában található.

János evangéliumának eredeti eredetije i.sz. 90-100-ban íródott, tehát van egy kéziratunk, amely csak 40 évvel későbbi. Ezenkívül az Újszövetség szinte minden más könyvének korai kéziratai nagyon közel állnak az eredeti forráshoz, csak 50-150 évvel későbbre nyúlnak vissza. Az Újszövetség eredeti könyvei i.sz. 50–100 között íródtak.

Ezenkívül a tudósok hatalmas számú, későbbi időből származó újszövetségi kéziratgal rendelkeznek. Számuk meghaladja az 5600 ógörög kéziratot, amelyek az Újszövetség teljes vagy részleges szövegét tartalmazzák.

Mindez az Újszövetséget teszi az ókor leginkább megerősített történelmi dokumentumává. Az egyik híres tudós a bibliai kutatás területén, F.F. Bruce erről írt:

Más ókori irodalomnak nincs olyan erős szöveges támogatása, mint az Újszövetségnek.

Ézsaiás könyve, az Ószövetség könyve,

ami 2200 éves

Az Ószövetséget korábban írták, és i. E. 400 körül fejezték be. Jelenleg a tudósoknak több mint 200 kézirata van, amelyek az Ószövetség összes könyvét reprezentálják, Eszter könyve kivételével, és amelyek i. E. 250 -től 70 -ig terjednek. Összesen több mint 25.000 kézirat és töredék található az Ószövetség könyveiből, amelyek különböző évszázadokra nyúlnak vissza.

Egyetlen más ókori mű sem tartalmaz ilyen nagyszámú fennmaradt kéziratot, és ilyen rövid idő választja el a legkorábbi részt az eredetitől. Például Platón és Arisztotelész műveit, amelyeket az i. E. 4. században írtak. kevesebb, mint 10 kéziratban (Platón) és körülbelül 50 kéziratban (Arisztotelész). Ezek közül a legkorábbi a Kr. U. 9. századból származik, vagyis körülbelül 1200 évvel az eredeti írás után.

Nagyjából ugyanez vonatkozik szinte minden ókori irodalmi műre, kivéve Homérosz Iliászát, amely több mint 1500 kéziratban szerepel, amelyek közül a legkorábbi körülbelül 500 évvel az eredeti írása után nyúlik vissza. Bár az Iliász teljes példánya is csak a Kr. U. 10. századból származik, vagyis 1800 évvel az eredeti után. Pedig az Iliász a Biblia után a második legtöbb szövegileg megerősített mű az ókorban.

Így biztosak lehetünk abban, hogy a Biblia modern szövege nem torz, és teljesen megfelel az eredeti eredetinek. Ezt megerősíti a korai bibliai kéziratok százai, amelyek csak 50-250 évvel az eredeti után íródtak, és több tízezer más későbbi példány.

a Bibliáról: