Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A harcos, vallásellenes...

A harcos, vallásellenes antiteisták, illetve bizonyos szektás hívők miért mondják az összes keresztény ünnepre, hogy mindegyik pogány?

Figyelt kérdés

A vicc az egészben, hogy az érvkészlete nagyon hasonlít a szektás jehovistáknak, illetve az internetes antiteistáknak. :-D


Sokan arra a nevetséges állításra hivatkoznak, hogy hasonló időpontban van egy pogány ünneppel, de ez a hasonló időpont, akár több, mint egy hónap is lehet. Még egy nap alatt is lehet egy rakás, más dolgokhoz köthető ünnepnap, nemhogy még egy időszakában az évnek. A karácsony esetén valószínűleg annak is volt szerepe, sok más mellett, hogy voltak ekkor jelentős pogány ünnepek is, és ennek megfelelően kerestek méltó helyet a kereszténység egyik legnagyobb ünnepének. A legviccesebb pedig az, hogy most tudtam meg, hogy az az időszak, amit a családommal töltök a legaktívabban (mindig nyár elején tartjuk, mivel a családból sokan ekkor születtünk, köztük én, illetve az édesanyám is) is római eredetű, ha ilyen indokokat figyelembe veszünk, mivel nem is csak hasonló időpontban van, hanem még egybe is esik római fesztiválokkal. A rómaiaknál szinte az volt a jeles nap, amikor nem volt valamilyen ünnep: [link] . Ha kiegészítjük még a hellén, egyiptomi, meg ógermán ünnepekkel (úgy, hogy legutóbbival már jóval a megszilárdulása és egyetemesítése után találkozott a kereszténység) ünnepekkel és megszámoljuk, és nem vesszük figyelembe az azonos napra eső ünnepeket, akkor jóval többet kapunk 365-nél. Szóval szó szerint lehetetlen olyan dátumot találni, amire a keresztényellenesek nem tudják rákenni, hogy "lopott", meg "a csalók semmi eredetivel nem rukkoltak". Különösen komolytalan ez az "érv", a húsvét, a pünkösd, az áldozócsütörtök és a többi hasonló ünnep esetén, hisz itt még csak állandó dátumról sem beszélhetünk, mivel mozgóünnepek, ahogy sok más ünnep is, a jelenlegi világvallások ünnepei közül. A pogány ünnepek ezzel szemben rendszerint naptári dátumhoz kötődtek és minden évben egyezett a dátumuk.


Másrészt érdemes megnézni a judaizmus, a zoroasztrianizmus és a hasonló vallások ünnepeit, amelyekkel valóbban kapcsolatba került a kereszténység, ráadásul nemcsak kapcsolatba került, hanem interakcióba is lépett velük. Szinte minden keresztény ünnepnek megtalálhatjuk a zsidó ősét. A húsvétnak például pészah (a kiszámítása szinte egyezik, az ünnep, vagyis a nyolcad minden évben egybe csúszik, csak a kezdet és a vég napja más), a karácsonynak hanuka (kilszév 25. a dátuma a zsidó naptár szerint), a pünkösdnek sávuót (a pészah utáni 50. nap). A zoroasztrianizmusban is találhatunk hasonló ünnepeket, azonban a zoroasztriánus ünnepkörök főként kulturálisan hatottak a keresztényekre (például a tojásírás is innen ered). Az egyértelműt nem igazán érdemes tagadni. A húsvét gyökere nyilván a pészahban van, ha eleve ezzel indokolták a dátumát és nyilván nem a germán Ostara ünnepéből, ami sokszor egy hónappal a húsvét előtt van és a kereszténység jóval azután került vele kapcsolatba, hogy a Római Birodalomban már elismert fővallás, majd később államvallás is lett, nem beszélve arról, hogy ennek nyilván feltétele volt a korai egyház erős talapzata.


Ezenkívül az ókeresztények miért ünnepeltek volna pogány ünnepeket, ha meg amúgy sokan közülük azért haltak meg, mert nem akartak áldozni az isteni rangra emelt császárnak, illetve semmilyen más istenségnek? Ezen fesztiváloknak gyakran elmaradhatatlan része volt a hedonista mulatozás, de még a pogány hitek aszkéta irányzatainál is a többistenhit elismerése. Ezek az elemek nyilván összeegyeztethetetlenek a kereszténységgel. Nem mondom, voltak olyan emberek, akik egyszerre gyakorolták mind a két vallást, néhány gnosztikus irányzat is az ilyen szinkretizmusból fejlődött ki, de ők nem a kereszténység berkein belül vettek át pogány elemeket, hanem azon kívül, egy új hitrendszert hoztak létre.


A hagyományok is sok esetben visszavezethetők a kereszténységre. Ott van például a gyakran pogánynak bélyegzett karácsonyfa. Az egész elmélet Amerikából jött át, ugyanis az ottani neoprotestánsok és resztoriánusok kezdték el ezt terjeszteni. A karácsonyfáról számtalanszor bebizonyították, hogy meglehetősen új dolog. Még a középkor elején sem ismerték az emberek a karácsony környéki fenyőfa felállításának szokását. Legelőször német misztériumjátékokhoz használták templomokban, amelyek gyakorlatilag "kibővített Betlehemek" voltak, ugyanis nem csak a Megváltó születését, hanem több más bibliai részt, például a Teremtéstörténetet és a bűnbeesés történetét is. Európában a téli időszakban nyilván meglehetősen kevés a választék nem lombhullató fák terén és így került a fenyőre a választás, amelyet almával, dióval, fügével díszítettek és a tudás fáját szimbolizálta. Később a szokást német protestánsok, különösen evangélikus lutheránusok élesztették fel, a gyertya fára történő felállítása is tőlük ered, egyes hagyományok szerint magától a reformátortól, Luther Mártontól.


Ezenkívül érdemes megnézni a történelmi vonatkozásokat is. Húsvét azért akkor van, amikor, mert Jézust pészah (az Egyiptomból való kivonulás ünnepének) előestéjén fogták el (keresztény ünnepek közül nagycsütörtökön), a következő nap feszítették meg (keresztény ünnepek közül nagypénteken) és ennek a harmadnapjára támadt fel a Biblia szerint. Hogy érthető legyen: nagypéntek másnapja nagyszombat, harmadnapja pedig húsvétvasárnap, vagyis utcanyelven húsvét. Ez a nap csillagászatilag leírva a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A Biblia szerint az ezt követő 40. napon, áldozócsütörtökön ment fel Jézus a Mennybe és a húsvét utáni 50. napon (az ünnep neve is erre utal, pentecoste, görögül ötvenediket jelent) szállt le az apostolokra a Szentlélek és ekkor történt a csoda, amivel megszületett az egyház (nyilván előtte is voltak keresztény közösségek, de azokat még nem tekinthetjük szervezett, különálló egyháznak). A karácsony dátumára nem voltak konkrét szentírási részek, ebből adódóan itt vakon kellett tapogatózni. Viszont a hagyományok széles körben rendelkezésre álltak. A bibliai próféták születésének és halálának napja szinte mindig megegyezett, ebből adódóan jogosan következtethettek arra az ókeresztény, illetve később keresztény teológusok, tudósok stb., hogy Jézusnál is ez volt a helyzet. Jézust március, illetve április táján feszítették meg és akkor halt meg. Ha a fogantatásának napja is ez (amit bizonyos görög ókeresztények a tavaszi nap-éj egyenlőségre, bizonyos egyéb hivatkozások későbbre tesznek), akkor ha kilenc hónapot rászámolunk megkapjuk a jelenlegi karácsonyi ünnepi időszakot, decembert-januárt. Az ókeresztény hagyományok és írások szerint Jézus ros hasana után és hanuka alatt született, ami ugye kilszév 25. A zsidó naptár és az eredetileg Julianus-naptár, majd később Gergely-naptár eltolódásaiból akadtak félreértések, de ha nyersen átvetítjük, akkor megkapjuk december 25-ét, illetve annak a környékét. Erre még ráerősített az is, hogy a világ legtöbb táján ez egy kiemelkedő időszak volt, illetve ekkor értek véget a pogány fesztiválok is (pl. szaturnália), amelyeken nyilván nem vettek részt a keresztények, így ekkor tudtak összegyűlni. Egyébként a Sol Invcitus ünnepe későbbi, mint a keresztény karácsony, sőt, a karácsony hatott a Sol Invictus ünneplési szokásaira.


Hirtelen ennyi.


Szóval miért mondják mégis ezt szinte minden keresztény ünnepre?



ápr. 23. 00:01
1 2 3 4
 1/39 A kérdező kommentje:
Akkor pedig még nem is írtam a klasszikus cáfolatokról. Például "a pásztorok télen nem lehettek kint" című kliséről. Ez is igen hamar cáfolható. A nyájak nagy részét az ókori Közel-Keleten télen is a szabadban legeltették, sőt, még a mi éghajlatunkon is. Az állatok téli istállózásra külön épületek kellettek volna, sőt a takarmánynak is egy külön épület kellett volna, ezt pedig csak a gazdagok és a tehetősek engedhették meg maguknak. A szegény családok az állataikat közös nyájba engedték és együtt béreltek fel pásztorokat, őrizni a nyájat. Tehát ez alapján nem lehet következtetni.
ápr. 23. 00:11
 2/39 anonim ***** válasza:
47%

Igazad van.

Azért, mert egyes ateisták azt hiszik, ettől mi keresztények majd jól meglepődünk, dadogni kezdünk, derengeni kezd az igazság és nem fogunk már hinni.

ápr. 23. 03:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/39 qkker1 ***** válasza:
75%
Kisregény helyett nem foglalnád össze pár mondatban?
ápr. 23. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/39 anonim ***** válasza:
53%

Nem olvastam el, mert túl sok így reggelre, bocsi. Viszont a fő kérdésre válaszolva, azért, mert buták és/vagy rosszindulatúak. A legrosszabb, amikor a kettő együtt jár.


Egyébként annyi sok vallás volt és van a világon, hogy nem lehetne mondani egyetlen olyan napot se, amikor éppen egyik vallás se tart ünnepet. Tehát bármilyen ünnepet bármilyen napra tettek volna a keresztények, pont ugyanez a rendkívül ostoba érvelés, vádaskodás lenne.


A szekták ezen felül hívők megszerzésére is használják ezt. Amikor kevésbé tájékozott, buta embereket akarnak behálózni. Egy okosabbal nyilván nem mennének sokra, de ha megnézzük, a szektákban nem is művelt emberek vannak többségben.

ápr. 23. 10:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/39 anonim ***** válasza:
74%

Én sem olvastam végig a hosszú leírást, csak a fő kérdésre válaszolok:


Így tanítják középiskolásoknak is, hogy a kereszténység merített a pogányságból. Néztem egy online órát, ahol arról beszélt a tanárnő, hogy a keresztény és az iszlám vallásban is merített a pogányságból. Ez ez így is van.


Egyébként ha mélyebbre megyünk ebben a témában, akkor azt láthatjuk, hogy már a zsidók is merítettek a pogányságból. Hszen a héber Biblia bizonyos helyein a szerző egyértelműen a pogányságból kölcsönzött egyes elemeket.

ápr. 23. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/39 A kérdező kommentje:

#5.

Nem tanítják így, mivel ismerek gimnáziumi teológiatanárt, magyartanárt és történelemtanárt is, sőt, van nekem is online egy csomó tankönyvem minden iskolafokozatból. Egyébként nekem is vannak tapasztalataim a magyar tantervvel, csak már régebbiek, emlékeim szerint az emberek pont azért hagyták ott a római vallást, meg a többi hasonló hitet és vették fel a Mithrász-kultuszt, a manicheizmust, a kereszténységet, illetve a birodalom keleti részein a buddhizmust, mivel a régi papok már nem igazán tudtak a vallás vonatkozásában magyarázatokat találni a világ fejlődésével sok kérdésre.


A kereszténység gyökerei a judaizmusban, valamint a perzsa zoroasztrianizmusban és hasonló monoteista vallásokban gyökereznek. A Tanakhnak, vagyis magyarul Héber Bibliának pedig nem egy szerzője volt, hanem elég sok. Elég csak Mózesre, Dávid királyra és még sok másokra is gondolni. Az iszlám szintén merített a zoroasztrianizmusból, de azon kívül még más monoteista közel-keleti vallásokból is.


A zsidó vallás nem igazán meríthetett, mivel a szinkretistákat kiirtották a nem szinkretisták. Joszéf ben Mattitjáhu az ókori zsidó nép egyik kiemelkedő filozófusától, történetírójától, polihisztorától, teológusától, írójától is olvashatjuk, hogy a zsidók kegyetlenül számoltak le azokkal akik az ősszemiták istenei előtt is meghajoltak, vagy azoknak emberáldozatot mutattak be. Természetesen voltak ősszemita származású zsidók is, akik felvették a zsidó vallást, a zsidó kultúrát, a zsidó nép tagjának vallották magukat, héber nevet vettek fel, magyarul teljesen asszimilálódtak a zsidó társadalomba, őket hívjuk általában prozelitáknak. Ezenkívül Jerikó elfoglalása alatt is egy csomóan asszimilálódtak a héberek közé, ott van például Ráháb története, ami szintén ide kötődik. De mondjuk az amálekiták közül is többen asszimiláldótak és magukat már zsidónak vallották és felvették a judaizmus vallását is. Persze volt aki nem metélkedett körül a judaizmus szertartásai szerint (bár az ősszemiták között is volt ahol szokás volt), viszont követte a judaizmust, ők voltak azok, akik a jeruzsálemi templom előcsarnokáig mehettek csak. De ott van például Dávid király dédanyja, Rúth, aki egy moabita származású zsidó nő volt. Egyébként a zsidó vallás leginkább a sumer vallással és az ashurizmussal rokonítható a hasonló filozófia miatt, a különbség nagyon lesarkítva a monoteizmus-politeizmus volt. Az ősszemita templomokat, Baál kultuszát pedig elpusztították.

ápr. 23. 12:26
 7/39 anonim ***** válasza:
74%

"Nem tanítják így, mivel ismerek gimnáziumi teológiatanárt, magyartanárt és történelemtanárt is, sőt, van nekem is online egy csomó tankönyvem minden iskolafokozatból."


Lehet, hogy régen nem tanították, de én nem olyan régen néztem egy online órát, ahol a keresztény és iszlám vallásról azt mondta a tanárnő, hogy merített a pogányságból.


"A zsidó vallás nem igazán meríthetett, mivel a szinkretistákat kiirtották a nem szinkretisták."


Az alábbi cikk egy hitvédelmi keresztény oldalról való, ahol a hívő cikkíró maga ismeri el, hogy a Genezis esetében a bibliai szerző merített a pogányságból, amit a maga teológiai nézete szerint átírt:


[link]


Ezen kívül a héber Biblia JHVH-t pogány elemekkel írja le.


Tehát igen, a zsidók merítettek a pogányságból.

ápr. 23. 12:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/39 A kérdező kommentje:

"Ezen kívül a héber Biblia JHVH-t pogány elemekkel írja le."


XD Mert milyen a nem pogány elem? Elmondom néked, hogy a legtöbb vallásban az istenség ugyanúgy természetfeletti erővel bíró lény. Ezenkívül a judaizmus egyistenhitű és JHVH megköveteli, hogy egyedül őt tiszteljék. Érdemes lenne elolvasni a 10 parancsolat eredeti szövegét, tehát nem a leegyszerűsítettet, de a legjobb az, ha az eredeti, héber nyelvű szöveget olvasod el. Ha tudsz héberül feltétlenül az eredeti nyelven (ógörög, héber) írt Bibliát és Ószövetséget ajánlom, mivel a héberben is van egy rakat szó, amit nem igazán lehet pontosan fordítani, csak akkor értheted meg, ha beszéled a nyelvet és beugrik egy kép vagy egy történés a bizonyos szóról. Már az első néhány sor is a fent említettekről tanúskodik. Tehát JHVH számára nem elég, ha főistenként tisztelik, ő azt követeli, hogy egyedül, csakis őt tiszteljék, ezáltal tiltja a bálványimádást és a politeizmust. De egyébként a mai zsidók közül sokat még a kereszténység Szentháromság-tanát sem tartják helyesnek, amin sokat lehetne vitázni, mivel más a keresztény, más a zsidó szemlélet és más az objektív vallásfilozófia.


Az általad mellékelt oldal is a sumer vallást említi, amit én is írtam. Arról szintén lehetne vitázni, hogy a sumer vallás mennyire pogány, mivel a pogányt eleve lehet értelmezni a politeizmusra, a természeti vallásokra, illetve a mind a kettő jellemzőt magáévá tevő vallásokra. A sumer vallás például filozófiájában és etikájában sok téren hasonlított a judaizmuséhoz, illetve a zoroasztrianizmuséhoz is. Bizonyos amcsi, neoprotestáns, elborult agyúak még a kereszténység történelmi irányzatait (pl.: ortodoxia, római katolicizmus, vagy a kettő klasszikus protestáns irányzat, a kálvinizmus és a lutheranizmus) is pogánynak bélyegzik. De valamennyi középkori író a buddhizmust is pogánynak titulálta.


De idézek megint az általad mellékelt lapról:

"A bibliai világkép elsősorban teológiája miatt tér el az ókori általá­nos­­tól, mert a Biblia Istene nem a világ része, mint a pogány istenek, hanem egy­szerre rajta kívülálló, attól független létező (transzcendens) és azt belülről átható (immanens) lény."


"A bibliai szerző egyértelműen felhasznált történeteket a sumer és az akkád pogány mitológiából, de azokat saját teológiai üzenete érdekében teljesen átírta."


"Az irodalmi szerkezet és forma kutatása pedig arra vezeti, hogy ne a formai részletekhez ragaszkodjon szó szerint, hanem a tartalmi lényeghez. Eszerint az 1Móz 1-11 összefüggő egész, amely bár elbeszélés, mégis sajátos, egyedülálló műfaj: világ­magyarázat (etiológia), amely a környező ókori pogány vallások világképével szemben fogalmazódott meg. Végül, mivel a műfaji értelmezés csak írásmagya­rázati iskola, nincs természettudomá­nyi programja, mint a teista evolucioniz­mus­nak vagy a neokreacionizmusnak."


Ezentúl a babiloni fogságról sem szabad elfeledkezni, hogy a zsidó vallás hatott a mezopotámiaira is, illetve fordítva is.


"Lehet, hogy régen nem tanították, de én nem olyan régen néztem egy online órát, ahol a keresztény és iszlám vallásról azt mondta a tanárnő, hogy merített a pogányságból."


Én meg egy olyan mai órát láttam, ahol a tanárnő végigpolitizálta az órát, és véleményezte a múltbéli és jelenkori politikusokat, olyan jelleggel, mintha a saját, szubjektív gondolatai objektív tények lennének, és ezzel szemben lévő álláspontnak nincs is helye. Ahogy egy privát üzenetben is megírtam, nem az ókorban élünk, a tanárok nem polihisztorok, pláne nem egy véletlenszerűen kilőtt, középiskolai tanár. Egy teológus szerintem sokkal tartalmasabban tudna beszélni, hisz a rendelkezésére álló tudástára is nagyobb a témakörben.


A judaizmus ezen felül az egyik első volt a maga egyistenhitű szemléletével és JHVH-val. Őt követte a zoroasztrianizmus, a maga Ahura Mazdájával. Szóval nem is tudott honnan meríteni.

ápr. 23. 13:28
 9/39 A kérdező kommentje:

#3.

Nem. Mert pár mondatban nem lehet érvelni.

ápr. 23. 13:29
 10/39 qkker1 ***** válasza:
79%
Mi lenne, ha csak pár mondatban válaszolnál magadnak és nem kisregényeket írnál egyfolytában?
ápr. 23. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!