Tényleg minden zsidó ünnep kánaánita, pogány eredetű?

Nem azok, max. hatottak rá bizonyos elemekben.

De a zsidóság mind vallásilag, mind kulturálisan eléggé megkülönböztette magát a többi (pogány) néptől. Az Ószövetség túlnyomó részt konkrétan erről szól...

#11

Mutasd már meg, hogy a Bibliában hol van Rós ha-sána. Köszi.

#15

Én ezt találtam róla:

The term Rosh Hashanah in its current meaning does not appear in the Torah. Leviticus 23:24[5] refers to the festival of the first day of the seventh month as zikhron teru'ah ("a memorial of blowing [of horns]"); it is also referred to in the same part of Leviticus as 'שַׁבַּת שַׁבָּתוֹן' (shabbat shabbaton) or ultimate Sabbath or meditative rest day, and a "holy day to God". These same words are commonly used in the Psalms to refer to the anointed days. Numbers 29:1[6] calls the festival yom teru'ah ("day of blowing [the horn]").

The term rosh hashanah appears once in the Bible (Ezekiel 40:1),[7] where it has a different meaning: either generally the time of the "beginning of the year", or possibly a reference to Yom Kippur,[8] or to the month of Nisan.[a][12]

Tehát maga az ünnep neve is Ezékielnél jelenik meg először, ez pedig már nagyon a babiloni időszak. Még azt is el tudom képzelni, hogy itt több ünnep mosódik egybe.

"Tényleg minden zsidó ünnep kánaánita, pogány eredetű?"

Kizárt.

A Tóra (Mózes 5 könyve) az ünnepekrõl elõször a második könyv 3a 4. fejezetébena 18. és 22. versek között említi. Ezeket I-ten a Szináj hegyén mondta el Mózesnek a kivonulás utáni 90. naptól.

(A kivonulás utáni 50. nap a tóraadás napja, ezután Mózesnek fel kellett mennie a hegyre, ott megkapta a két kõtáblát, a 40. napon jött le, látta az aranyborjú körüli táncot, összetörte a táblákat, majd újra felment, újabb 40 nap után jött le újra. (Mózes második könyve 32-33 fejezet)

Ezelõtt nem volt semmilyen kapcsolatuk a kánaánitákkal.

Igaz ugyan, hogy az õsatyák´(Ábrahám, Izsák, Jákob) már jóvalkrégebben Kánaánban laktak, de a szöveg szerint nem volt olyan kapcsolatuk az ott élõkkel, hogy bármi szokást átvettek volna.

Egyébként:

A néhai Raj Tamás fõrabbi a következõket tanította az ünnepekrõl:

Ünnep háromféle van: természeti. történelmi és vallási. A zsidó fõ¨nnepek közös jellemzõje, hogy egyszerre mindhárom.

Pészach: természeti - a gabonaérés kezdete. Történelmi - a (fizikai) feszabadulás, kivonulás Egyiptomnból ("a rabszolgaság földjérõl"). Vallási: a kovásztalan kenyér.

Savuot: természeti - az aratás befejezése. Történelmi - a szellemi feszabadulás, a Tóraadás ünnepe. Vallási: a Tóraadás, vagyis a vallás szabályozásának ünnepe.