Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért jelent meg nyugaton ez...

Miért jelent meg nyugaton ez a "divatbuddhizmus"?

Figyelt kérdés

Nem tudom, hogy nevezhetem-e már magam buddhistának, mindenesetre a vallási meggyőződésem, a kozmológiai, filozófiai, valamint az élettel kapcsolatos nézeteim eléggé erősen befolyásolta a buddhizmus is. Nagy hatással volt rám több olyan buddhista szerzetes, akit személyesen is ismerek. Az eredeti buddhizmus, nem az a "divatbuddhizmus", ami most nyugaton bizonyos körökben trend.


"Divatbuddhizmus" alatt azt a nyugati divatos mázat értem, ami a 20. század közepétől fogva terjedt és jelent meg nyugaton. Szerintem szinte új vallási mozgalomként is hivatkozhatunk rá. Elsőként a hippik körében jelent meg, aztán azok körében, akik "fancy" a Buddha-szobor, meg a hasonló külsőségek egy része. Ezen "hívők" sok esetben a buddhizmus eredeti tanaival teljesen ellentétes életvitelt folytatnak, nem is igazán jártasak a buddhizmusban, illetve sok esetben félre is értelmezik. Érdekes, hogy a kereszténységgel kapcsolatban is láttam már hasonló irányokat.


Számomra rendkívül mosolyogtató, amikor egy ilyen magát buddhistának vallja, de közben szexuálisan kicsapongó, bulizós, alkohollal, akár cuccal átitatott, hedonista életet él. Ha megkérdezem tőle, hogy mit jelent számára a buddhizmus, akkor max. a reinkarnációról hadovál valamit, de amúgy a buddhizmus eredeti tanaival nincs is tisztában. Erkölcsét tekintve nem él a fogadalmak, valamint a nyolcrétű nemes ösvény szerint. Abszolút nem a buddhista erkölcs szerint él, valamint nem követi a Buddha tanításait. Ha megkérdezem, hogy miért nem, akkor azt válaszolja(, ha tudja mi az), hogy szerinte azt nem is úgy kell értelmezni (persze nem mondja el, hogy akkor hogy). Aztán jön a következő fokozat, amikor az illető azt mondja, hogy ő buddhista, csak a vágyak kioltásával nem ért egyet, mert szerinte a sóvár vágy, illetve a vágyak megélése, kiélése természetes, sőt az indulat is normális, és nem okoz szenvedést. Sőt, a szenvedés nem is az emberi létezés miatt van. Ilyenkor értetlenkedem, majd elmosolyodom... Ebben az esetben már nem is igazán beszélünk buddhizmusról. Olyan, mintha a kereszténységben valaki nem értene egyet azzal, hogy a hedonizmus, pontosabban a bűnök megélése Istentől elszakít. Aztán persze nagyra van a kopasz, kövér Buddha-szobrával, amiről amúgy nem is tudja, hogy nem a Sákjamuni Buddhát (Gauthama Sziddhárta herceget) ábrázolja, hanem egy kb. 10. századi, kínai szerzetest, akinek formája, alakja a kínai folklórban is megjelent. Szóval szerintem ez rendkívül gyermeteg. Egy igazi buddhista ezen csak mosolyog. Ismerem azt is, amikor az illető nem szereti a kereszténységet, de azért valamilyen vallást követni szeretne, oszt azért a buddhizmust választja, mert szerinte az olyan semmilyen vallás, sőt nem is igazán vallás. Ebből is látszik, ha nem jártas a témában. A buddhizmus számos területen közel áll a kereszténységhez, kezdve a filozófiával. Másodszor a buddhista etika rengeteg téren sokkal, de sokkal szigorúbb, mint mondjuk az ábrahámi vallások etikája. Olvassa el, aki nem hiszi a Tipitakát, esetleg olvasson szútrákat, valamint hasonló tanításokat. Jó nehéz művek (senki nem mondta, hogy könnyűek), illetve sok esetben eléggé terjedelmesek is, de tele van buddhista etikával, morálfilozófiával, valamint erkölccsel. Van az a kategória, amelyik azért buddhista, mert: "Az olyan békés". Elárulom, hogy a jelenlegi világvallások közül több a békéről, illetve a szeretetről tanít, ugyanakkor nem csak arról, bármennyire is a modern, "píszí" közélet csak ezt hangoztatja. Az ilyenek többsége nincs teljesen tisztában a buddhizmus történelmével, irányvonalaival, vallástanával.


Érdekes amúgy, hogy a hinduizmus, valamint a taoizmus kevésbé elcsépelt, bár ott is megjelentek bizonyos, hasonló tanítók. Khm... Osho, aki kb. minden vallást átértelmezett a saját kegyei szerint.


Szintén rosszul vagyok az ezekhez hasonló new age-es irányzatoktól.


Az igazi buddhizmusnak ehhez köze nincs.


Miért van ez jelen nyugaton?



2022. júl. 5. 18:00
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
100%

Mint az osszes tobbi New Age, ezoterika, ez is alternativ spiritualis utat adhat azoknak, akik ki akarnak fordulni a keresztenysegbol, mind kulturalisan, mint vallasgyakorlas szempontjabol. Szabadabbnak meg menobbnek erezhetik magukat, mint egy igazi hindu, buddhista vagy kereszteny. Es ugy rakjak maguknak ossze a vilagkepuket, hogy ez is legyen benne egy kicsit, meg az is.

Egyebkent valoban a 60-as evek kozepen jelent meg Nyugat-Europaban es Amerikaban, amikor a kulonbozo drogok elkezdtek terjedni. Nem ertek hozza, de pl. az LSD (sav?) egy adagja olyan intenziv, szines, termeszetfeletti elmenyt adott, ami olyan nagy hatassal volt a drogozora, hogy kesobb is emlekezett. Elkezdtek a fiatalok kifejezni ezt az elmenyt, muveszetekben, zeneben, oltozkodesben (hippik), es a kisero vilagnezet a buddhizmus vagy hinduizmus volt. Meditacioval, jogaval, es egyeb transzcendens gyakorlatokkal. Illetve azok koca valtozata. A szuleik generacioja elleni lazadas is nagy hajtoero volt.


Es mint mindenben, itt is hamar belepett az uzlet, piac: amire igeny van, az elerheto lesz, a ruhak, a fustolok, a zene, a szobrok, ami ujabb igenyt general.

2022. júl. 5. 18:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
90%
Elég lenézően adod elő magad, ami magatartás cseppet sem jellemző, sőt nincs is a buddhisták körében.
2022. júl. 5. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
100%

A nyugati ember poszt-keresztény vallása az önközpontúság, ami filozófiailag is kifejeződik a német idealista, 19. századi irányzatokban.


Ezt a kereszténység utáni filozófiát sokszor próbálták keresztezni a keleti bölcselettel.

2022. júl. 5. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 A kérdező kommentje:

#2.

A buddhizmus alapvetően az önmegtagadásra tanít, szóval igen, megalázkodnom előttük is, ettől függetlenül a hamis tanítások és a kuruzslás ellen fel kell emelnem a szavam, hogy a helyes utat, szemléletet, amit már maga a Buddha is hirdetett megmutassam számukra a megvilágosodás felé.

2022. júl. 5. 18:48
 5/17 A kérdező kommentje:

#1.

De miért kapcsolódik esetükben a buddhizmus ehhez a hedonizmushoz?


A Buddha a vágyak kioltására tanított, nem pedig azok megélésére. Magyarán arról van szó, hogy olajat öntünk a tűzre, fokozzuk a szenvedést, a létezést.


A Buddha helytelennek tartotta az erőteljes aszkézist, mivel úgy gondolta, hogy a megvilágosodást, illetve a gyakorlást az éhezés, a szomjúság, valamint az alvás hiánya ugyanúgy zavarja, mint a hedonizmus. A hedonizmusba tartoznak az érzéki vágyak kiélései is. Szóval igen, a szexuális orgia, az LSD, meg a lerészegedés is.

2022. júl. 5. 19:04
 6/17 anonim ***** válasza:
17%

Az ítélkezés még az olyan sötét vallásoktól is messze áll, mint a kereszténység. A buddhizmusnak nincs kifejezett nyomvonala. Nagyon sokan világosodtak már meg és meglepődnél ha tudnád, hogy vannak olyanok is, akik a hedonizmus útját választották. A buddhizmus egyfajta életszemlélet, a tiltások, tanácsok stb csak egy lehetőség az úton járásra, de korántsem kötelező. A buddhizmus nem próbál téged beszorítani semmilyen keretbe, sőt arra buzdít, hogy saját utadon járj, amit magadnak találsz meg.


Mások elitélése nem a buddhizmus útja.

2022. júl. 5. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 A kérdező kommentje:
De ugyanígy a heves indulatoknak helyhagyása is. Ki kell oltani ezeket is, hiszen ugyanúgy mérgek, valamint ugyanúgy egy olyan láng, ami gátolja a megvilágosodást, az ellobbanást.
2022. júl. 5. 19:06
 8/17 anonim ***** válasza:
74%
aha:) hajrá, csak lazán...
2022. júl. 5. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim ***** válasza:
86%

Igen, nem is tetszik a kérdező, amikor azt írja, hogy egy igazi buddhista ezt meg azt megmosolyog.

Egy igazi nem is mosolyog, le se szarja.

Nem pazarolja az energiát.

2022. júl. 5. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:

#6.

A hedonizmus, az érzéki vágy, szanszkritul káma, a szenvedés egyik legfőbb, de nem egyedüli okozója. A hedonizmus nem lehet út a megvilágosodás felé. A Buddha, amikor megvilágosodott ráeszmélt arra, amit az első szerzeteseknek is tanított. Ráeszmélt az igazságra, mégpedig a szenvedés fő okaira. A szenvedés, a létezésből fakad, a létezés, vagyis az, ami ehhez a világhoz láncol minket leginkább, pedig a sóvár vágyakból, indulatokból, valamint a tudatlanságból fakadnak. A buddhizmus pedig egy vallás. Teljesen alaptalan az a nyugati elképzelés, miszerint nem az. A buddhizmus egy vallás, valamint filozófia is egyben, amely tapasztalati úton közelíti meg a kérdéseket. A Buddha arra intette a szerzeteseket, hogy ne higgyenek neki, hanem tapasztaljanak, valamint ébredjenek rá, arra az igazságra, amit igazából a Magasztos hirdetett. De, a buddhizmus nagyon szigorú és kemény, ha tényleg beleásod magad.


A kereszténység egyébként rendkívül közel áll a buddhizmushoz filozófiai szemléletében.


Mind Jézus, mind pedig a Buddha elítélt, de megítélni soha nem ítélt meg, és mind a ketten a megbocsátást hirdették. Elég Cullavaggára gondolni.

2022. júl. 5. 19:16
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!