Mennyire lehet igaz az az elmélet, hogy a vallások szép lassan ki fognak halni, és a helyét a tudomány veszi át?

Nem igaz.

A tudomány a racionalitás, a hitvilág az érzelem, ez a kettő nagyon jól megvan egymás mellett is. Sok kiváló tudós is hívő ember volt.

(Mondjuk nyilván ez nem az a hit, amikor betű szerint hiszed, ami az adott vallás szent könyvében le van írva.)

A kérdés hamis alapból indul ki, tehát értelmetlen.

A tudomány és a hit nem zárják ki egymást. A legtöbb tudos hívővé válik.

Freund Tamás agykutató is hívő.

Mojjo

Lehet hogy kicsit korlátozottan látod a dolgokat (nem sértésként írom). Egy nagyon távoli jövőbben (ha túl éli az emberiség addig és tudd fejlődni rendesen akkor) vagy beszéljünk inkább egy megfelelően fejlett szinten már lehet hogy senkiben nem fog felmerülni a vallás és nem lesz rá szüksége.

Kicsit nehezen tudom szavakba önteni amire gondolok.

Talán hogy a megfelelő szinten nem lesz ok arra hogy valaki ilyenhez forduljon és már annyit tudni fogunk hogy fel sem merülnek ilyen dolgok.

"A legtöbb tudos hívővé válik."

Én például kíváncsi lennék miből is áll ez a hívőség, mi ennek az alapja. Mert mindig csak annyi kerül elő hogy hívők. De hívő és hívő között is lehet ég és föld a különbség.

A tudósok nagy többségben nem válnak hívővé, ez hülyeség.

A vallás pedig nem tűnik teljesen el a tudomány fejlődésével, csak feleződni fog adott időnként.

Az emberben van hívő hajlam is.

Azért az emberiség előre halad, és ma is sokkal jobban élünk, mint akár 100 éve.

Sokkal jobban is kíméljük a Földet, csak ugye már nagyon sokan vagyunk.

Meg azt se kell elfelejteni, hogy nem csak mi akarunk jobban élni, de pl. Afrikában és Kínában is.

#8 egy destruktív álláspont.

Pont az ilyenek miatt (is) veszhet el a Föld.

Véleményem szerint a történelem mozgatórugói a színfalak mögött mindig a vallások voltak. A vallás mint olyan még a nemzetek felemelkedése és bukása ellenére is fennmaradt.

Történelme során Kína sok dinasztia felemelkedését és hanyatlását élte meg, a Távol-Kelet vallásai - a konfucianizmus, a buddhizmus és a taoizmus - mégis szünet nélkül virágoztak.

India történelme tanúja volt a Maurja Birodalomtól a brit uralomig sok politikai változásnak, de a hindu vallás fennmaradt és tovább fejlődött.

A Közel-Keleten kalifátusok váltották egymást, majd jött a gyarmatosítás, arab államok kialakulása. A politikai változások ellenére a muzulmán vallás tovább élt és virágzott.

Nyugat-Európa történelmében a hatalom központja a Karolingoktól a reneszánsz Itáliai városokban át Spanyolország, Portugália, Franciaország, Hollandia, Anglia is volt. A kereszténység e változások ellenére is tovább virágzott. Még a Szovjetúnió marxista materializmuson alapuló zsarnoki elnyomása alatt is ellenállónak bizonyult.

A vallást üldöző nemzetek elbuktak, míg virágoztak azok, amelyek védelmezték és támogatták a vallást. A történelem tanúja lesz annak, hogy eljön az a nap, amikor a ma még vallást üldöző kommunista világrészek bizonyosan elbuknak. Ez persze nem az érintett országok megsemmisülését jelenti, hanem a hatalom megváltozását.

A jelenben zajló folyamatok arra mutatnak, hogy négy fő vallási és kutúrkör maradt fenn és e négy kultúrkör egy keresztény erkölcsi alapokon nyugvó világkultúra felé tart.

E történelmi fejlődés bizonyítékul szolgál arra, hogy a kereszténység végső küldetése a jóság eszményéért küzdő valamennyi vallás céljának beteljesítése.

A vallások tehát szerintem megkerülhetetlenek nemcsak az erkölcsi fejlődés, hanem a civilizáció fennmaradása érdekében is.

A tudomány helye az egész történetben inkább kiegészítő, partneri viszonyban álló segítőtárs, de nem hinném, hogy antagonisztikus lenne a vallással.