A zsidó vallás tényleg erről szól?

Az igaz, hogy ők a "kiválasztott nép", azonban ez nem azt jelenti, hogy mások állatok, meg nem emberek, meg hasonlók. A zsidó vallás tiszteli a más vallásúakat, toleráns, sőt, a gazdag zsidóktól elvárás az is, hogy adakozzanak. De minden más ami azt bizonygatja, hogy a zsidók gonoszak, meg világuralomra törnek, meg csak a zsidók az emberek stb. Az mind antiszemita propaganda.

Ha jobban érdekel a téma, akkor ajánlom a ChatGPT-t, mert eléggé tisztában van ezekkel (is).

2

Hát mondjuk például a Tórát is tartalmazó Ószövetségben lehet érdekes dolgokat olvasni.

Mondjuk olyasmiket,hogy kamatot nem szedhet a sajátjaitól de idegenektől igen.Azért ez bizonyos fokú megkülönböztetés.

Aztán olyant is,hogy miként kell bánni a más vallásúakkal,bizonyos városokban lakó népekkel.A vallási kegytárgyak összezúzását,városok lakosságának csecsemőktől az aggastyánokig való megritkítását nem nagyon nevezném tiszteletnek és toleranciának.

Tehát ha Mózes öt könyve a Tóra;márpedig tudtommal az és a Héber bibliának részét képezi még több Ószövetségi szakasz is ,akkor a zsidó vallás nem kelti valami tisztelettudó és toleráns hitrendszer benyomását.

#3:

Mit mond erről a ChatGPT?

"Kamatot nem szedhet a sajátjaitól de idegenektől igen"

A Tórában valóban található egy ilyen kijelentés, amely a leviták jogállásáról szól, és így hangzik: "A saját néped között ne kamatozz, ne húzz hasznot belőle, a te Istened előtt pedig kamatozz, és húzz hasznot az idegenből." (Mózes V. könyve 23:20)

Ez az elvárás a zsidó vallásban azokra vonatkozik, akik pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak. Az elvárás azonban nem vonatkozik kizárólag a zsidókra vagy idegenekre, hanem minden emberre, aki pénzügyi tranzakciókat bonyolít.

Az elvárás célja az, hogy az emberek ne kamatozzanak a szegényekkel vagy a rászorulókkal, és ne használják ki őket anyagilag. Az idegenekkel szembeni kamatozás engedélyezése pedig azért történik, mert a zsidó vallásban az idegenekkel való kereskedelem fontos, és az idegenekkel szembeni kamatozás lehetőséget nyújthat a kereskedelem növelésére.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a zsidó vallásban semmilyen formában sem engedélyezett a hátrányos megkülönböztetés vagy a kizsákmányolás sem a zsidók, sem az idegenek, sem bárki más felé. A Tóra több helyen is előírja, hogy az embereknek egyenlően és méltósággal kell bánniuk minden emberrel, bármilyen vallásúak vagy etnikai hovatartozásúak is legyenek.

Egyéb reakció a ChatGPT-től a kritikádra:

"A kritikusnak az Ószövetségnek egyes történeteire tett hivatkozása lehet a vallásos gyűlölet vagy a vallási intolerancia megítélésének részévé. Azonban fontos megjegyezni, hogy a zsidó vallásnak - ahogy más vallásoknak is - a történelmi idők során voltak olyan eseményei, amelyek egyeseknek okot adhatnak a vitára, az értékelésre vagy a kritikára. A zsidó vallás azonban nem azonos a történelmi eseményekkel, és nem szabad összekeverni azokat a vallás tanításaival vagy értékeivel.

A zsidó vallás alapvető értékei között szerepel az irgalom, az egyenlőség, a tisztelet és a tolerancia. Az Ószövetség és a Talmud (a zsidó vallás fontos szövegei) számos olyan tanítást tartalmaznak, amelyek arra bátorítják az embereket, hogy méltósággal és tisztelettel bánjanak minden emberrel, függetlenül attól, hogy milyen vallásúak vagy etnikai hovatartozásúak.

Az Ószövetségben található történeteknek, mint például a Jerikó városának elfoglalása vagy az amalekiták elleni harcok, kulturális és történelmi kontextusuknak megfelelően kell értelmezni. Ezek a történetek nem az irgalom vagy a tolerancia hiányát jelzik, hanem inkább a történelmi körülményekre adott válaszokat és azokat a kihívásokat mutatják be, amelyekkel az ókori zsidó nép szembesült.

A zsidó vallás a béke és a tolerancia híve, és támogatja az embereknek a kölcsönös tisztelet, a békés együttélés és a szolidaritás megteremtését minden emberrel szemben, bármilyen vallásúak vagy etnikai hovatartozásúak is legyenek."

Szóval a legtöbb negatív kritika inkább a félreértésekből és/vagy antiszemita propagandából adódik.

4

Oké.Idézek:

"16Minden népet, amelyet az Úr, a te Istened kiszolgáltat neked, pusztíts el, ne kíméld őket együttérzőn, s ne imádd isteneiket, mert ez csapda volna számodra!"

Ha egy Szent irat ilyen szövegeket tartalmaz az már önmagában gond.Mert ez semmilyen kontextusból vizsgálva sem elfogadható.Innentől kezdve elég bebizonyítani valakikről,hogy az Úr kiszolgáltatta őket.És már mehet is az irtás és kisajátítás.

-----------------------------------------------------------------------

Még valami..

Az Iszlám is ábrahámi vallás.Azonos tőről fakad mint a zsidó...Arra meg azt mondják a béke vallása.Tehát a zsidó a tolerancia az Iszlám a béke vallása.És a két szemita testvérnép mégsem tud a másikat tolerálva békében élni egymás közelségében.

#5:

ChatGPT szerint:

"16Minden népet, amelyet az Úr, a te Istened kiszolgáltat neked, pusztíts el, ne kíméld őket együttérzőn, s ne imádd isteneiket, mert ez csapda volna számodra!"

A fenti idézet a Deuteronomium 7. fejezetében található, amely a zsidó nép szövetségéről és a kánaáni népek elpusztításáról szól. A vers arra utal, hogy a zsidó népnek az Úr, azaz Isten parancsára teljesen el kell pusztítaniuk azokat a népeket, akiket Isten a kezükbe ad, vagyis a kánaáni népeket. Az "őket" ebben az esetben a kánaáni népekre vonatkozik.

Ebben az összefüggésben a "pusztíts el" és "ne kíméld őket" utasítások azt jelentik, hogy a zsidóknak teljesen meg kell semmisíteniük a kánaáni népeket és kultúrájukat, beleértve az isteneiket és szent helyeiket. A vers célja annak biztosítása, hogy a zsidó nép elkerülje a bálványimádást és az Úr parancsainak engedelmeskedjen. A szövegkörnyezet alapján ez a parancs a történelmi időszakra és a kánaáni népekre vonatkozik, nem pedig egy általános utasítás mindenkorra és minden helyzetre.

A második gondolatodra pedig:

A megállapítás több részből áll, ezért érdemes mindegyiket külön elemezni:

Az Iszlám ábrahámi vallás és azonos tőről fakad, mint a zsidóság: Ez a megállapítás igaz. Az iszlám, a zsidóság és a kereszténység mind az ábrahámi vallások közé tartozik, mivel közös alapjaik vannak, és mindegyikük Abrahám prófétára vezeti vissza a történetét.

A zsidóság a tolerancia, az Iszlám a béke vallása: Ez a megállapítás leegyszerűsítő és általánosító. A vallásokon belül vannak olyan hagyományok és tanítások, amelyek a toleranciát és a békét hangsúlyozzák, de vannak olyanok is, amelyek konfliktusokat vagy ellenségeskedést okozhatnak. Egy vallás egészének leírása ilyen módon nem ad teljes képet a komplexitásukról és sokszínűségükről.

A két szemita testvérnép mégsem tud a másikat tolerálva békében élni egymás közelségében: Ez a megállapítás részben igaz, mivel a zsidók és az arabok között több évszázados konfliktusok vannak, különösen a mai Izrael és Palesztina területén. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a konfliktusok nem csupán vallási okokra vezethetők vissza, hanem politikai, történelmi és társadalmi tényezők is szerepet játszanak. Továbbá számos zsidó és muszlim közösség békésen együtt él világszerte.

Összességében a megállapítás néhány részletében igaz, de a vallások és a köztük lévő konfliktusok leegyszerűsítése nem ad teljes képet a helyzetről. Fontos a komplexitás és a sokszínűség elismerése, valamint a valláson túli tényezők figyelembe vétele a konfliktusok és a béke megértésében.

Én csak annyit tennék hozzá, hogy egy dolog egy tan, és más dolog erre hivatkozással embereknek cselekedni, miközben harmadik dolog ezen cselekedetekről további embereknek véleményt mondani a tanokkal összefüggésben.

Bizonyos értelemben ugyanez a kommunizmus, az ennek nevezett több államrendszer és az ottani történések, és ugyanez a mai embereknek az akkori eseményekről alkotott véleménye.

Rendkívül gyakori, ha e hármat egy objektív és felelős szemlélő vizsgálja, három teljesen eltérő dolgot tapasztal.