Jézus a zsidó vallást követte?

Zsidóság

A zsidó nép Isten kiválasztott népe. Az egyetlen nép, akinek Isten nemzeti szinten nyilatkoztatta ki Személyét és egyúttal Nevét (JHWH). (2Móz. 3,13.) Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak (pátriárkák) leszármazottai.

Ábrahámot (még Abrámként) azért hívta el a Mindenható, hogy maga mögött hagyva az atyai házat, a káld Úr-Kaszdimot és a bálványimádást, letelepedjen az Ígéret Földjén, melyet Isten később leszármazottainak adott a 400 éves egyiptomi fogságból való szabadulást követően. (1Móz. 15,13.) Az Ígéret Földje, Izrael a Szentírásban foglalt határokkal elidegeníthetetlen a zsidóság, mint olyan fogalmától.

Dacára Ábrahám és Sára természetes meddőségének, az Úr többször is megerősíti születendő gyermekükre vonatkozó ígéretét; Ábrahámnak először Sára szolgálólányától, Hágártól születik gyermeke, Ismáel, azonban Isten tudtukra adja, nem ő az ígért mag. Száz éves volt Ábrahám, amikor Izsák megszületett. (1Móz. 21.) A Szentírás nyilvánvalóvá teszi, Izsák az ígéret gyermeke, az ő vonalán születik majd a zsidó nép. (1Móz. 7,19.)

Izsáknak két fia született - ikrek: Ézsau és Jákob. Kettejük közül Jákob a kiválasztott, őt később Isten Izraelnek nevezi át. Jákob az apja a 12 törzsnek - Rúben, Simeon, Júda, Issachár, Zebulon, Benjámin, Naftáli, Gád, Aser, Dán, Efraim és Manassé - akik a hét szűk esztendő miatt Egyiptomba vonulnak, s ezzel megkezdődik az egyiptomi fogság. (1Móz. 45.)

Négyszáz évvel később Mózes és Áron kivezeti az időközben néppé terebélyesedett Izraelt a “rabszolgaság házából”, majd a Sínai hegy lábánál megtörténik Izrael néppé válása: a Mindenható, Aki Ábrahám, Izsák és Jákob Isteneként mutatkozik be nekik, megköti velük szövetségét, s Mózesen keresztül átadja a Tórát. (2Móz. 19-20.)

Isten több ízben büntette Izraelt fogságra vitellel a bibliai történelem folyamán - asszír fogság, majd később babiloni, méd-perzsa stb. A fogságra hurcolással létrejött a proto-diaszpóra zsidóság. A méd-perzsa fogságból már csupán két és fél törzs tért vissza a földre: Júda, Lévi és Benjámin törzsének egy része.

I.sz.-i 70-ben a római seregek lerombolták a Második Templomot, nemsokkal később pedig, a Bar-Kochba-felkelés leverését követően kiűzték a zsidóságot őseik földjéről: Hadrianus császár merő gúnyból, Izrael régi ellenségei, a filiszteusok után Palestina-ra keresztelte Izraelt, Jeruzsálemet pedig Aelia Capitolina-ra.

A középkortól kezdve a következő ma ismert területekre koncentrálódva telepedtek le a diaszpóra-zsidóság:

Nyugat-Európa (Németország, Németalföld stb.): ők az askenázi zsidók

Dél-Európa (Spanyolország): szefárdok

Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Kaukázus: mizrahi zsidók

Jemen: jemenita zsidók

Egyiptom: karaita zsidók

A 19. századtól útnak indult cionizmus eszméje gyorsan mozgalommá nőtte ki magát, legnagyobb képviselője a magyar Herzl Tivadar. Az ő munkásságuknak, kitartó munkájuknak köszönhetően 1948-ban létrejött a modern Izrael állama, így egyre többen térnek vissza (alija) zsidók őseik földjére.

Néhány pont, ami egyedülállóvá teszi a zsidó népet a föld nemzetei között:

az egyedüli nép, melynek Isten nemzeti szinten jelent meg

mellyel Isten nemzeti szinten kötött szövetséget

a zsidóságra, mint népre bízta Isten az Ószövetségi Kinyilatkoztatást

a Megváltó, Jézus Krisztus Ábrahám és Dávid magvaként született meg emberként

A Messiás első eljövetele során a zsidóság nemzeti szinten nem fogadta el Őt - erre vonatkozóan azt írja Pál apostol, hogy a nemzetekhez azért juthatott el az evangélium, mert Isten fátylat helyezett a zsidó nép szivére (Róm. 11,25.); ha ugyanis Izrael elfogadta volna Jézust Messiásként, Isten országa azon nyomban eljött volna, de úgy hogy a nemzeteknek nem adatott volna lehetőség a megtérésre. Mint azt az apostol írja, ez a megkeményedés időleges és második visszajövetele során Jézus nemzeti szinten fogja leleplezni messiási voltát a nép előtt - úgy, ahogyan József tette Egyiptomban testvérei előtt. (1Móz. 43.) Ekkor Izrael egyetemlegesen elfogadja Jézust és a nemzetek közül megtértekkel, vagyis az egyházzal együtt vonulnak be a Messiási Királyságba.

Az Egyházban már a 2. században elterjedt az a nézet miszerint Isten a zsidóságot véglegesen elvetette Magától engedetlensége miatt, s helyére a nemzetek közül kihívottakat, az Egyházat állította - így minden ószövetségi ígéret Izraelre vonatkozóan allegorikusan, vagyis átvitt értelemben értendő az Egyházra, mint a szellemi Izraelre. Ez azonban nem igaz - ezt maga Pál apostol teszi nyilvánvalóvá a Rómaiakhoz írt levelének 9-11. fejezetig terjedő fejezetekben.

Isten megbánhatatlan, örökkévaló szövetséget kötött népével, szereti Izraelt és szereti a zsidóságot. És helyre is fogja állítani. Minden ellenkező teológia eretnekség.

Pál apostol szerint Izrael jel gyanánt adatott (1Kor. 10,5-6.): egy nép, mely közvetlen közösségben létezik az Örökkévalóval; ha vétkezik, Isten megbünteti, ha betartja a parancsokat, él azok által és áldás alá kerül.

A legjelentősebb szertartástól legjelentéktelenebbnek tűnőig minden előképe, szűk értelemben az Újszövetségnek, tágabb értelemben pedig a Mennyek országának. A zsidó nép sorsa, fennállása is jel.

Kapcsolódó írások

Ruff Tibor: A bibliai zsidó joggyakorlat alapjai Jézus korában (Új Exodus)

Répás László: A mennyei Templom szolgálata (Új Exodus)

[link]

Ábrahámnak még megtestesülése előtt Krisztus jelent meg az égő csipkebokorba. Ő az Úr. Végig tudod követni az egész ószövetségben.

Ha ezzel újat mondanék neked, akkor most már tudod:) Csak azok akik nem ismerik az Igét hiszik azt, hogy más volt.

Jézus nem lett keresztény. A keresztény az egy olyan megnevezés, amit kívül állók adtak azokra, akik Jézus követőinek vallották magukat, és akik meg is tartották ezt az elnevezést saját magukra.

Az is vita tárgya, hogy Jézus új vallást akart-e alapítani. A válasz az, hogy nem, hanem a judaizmust akarta megreformálni. Később Pál apostol és Barnabás apostol annyira sikeres hittérítő munkát végeztek a Szentföldön kívül, hogy egyre több gój lett Jézus követője, míg végül a zsidó keresztények (akik az első keresztények voltak) kisebbségbe kerültek. De ez nem azt jelenti, hogy azonnal egy új vallásként tekintettek a kereszténységre, csak azt gondolták, hogy a kereszténység a judaizmus helyes értelmezése.

A kereszténység nem egy nap alatt vált el a judaizmustól, ez egy hosszadalmas folyamat volt, amihez a gójok megtérése csupán csak egy volt a sok fakor közül, ami hozzá járult. A jeruzsálemi templom pusztulása is hozzá járult, ahogy az ApCsel 15-ben megfogalmazott apostoli rendelet is.

3 "Jézus nem lett keresztény"

Tévedés. Máté 3.15. De bemásolom a teljest, hogy még jobban érthető legyen.

Máté Evangyélioma 3. rész

1.

Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, a ki prédikál vala Júdea pusztájában.

2.

És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa.

3.

Mert ez az, a kiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit.

4.

Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz.

5.

Ekkor kiméne ő hozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a Jordánnak egész környéke.

6.

És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről.

7.

Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek?

8.

Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket.

9.

És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.

10.

A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik.

11.

Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál, a kinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket.

12.

A kinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.

13.

Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa.

14.

János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?

15.

Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki.

16.

És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani.

17.

És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

Máté 3.15-

15.

Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki.

16.

És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani.

4+ Ebben is látszik, hogy betöltötte a keresztség/kereszténység feltételét emberi testben.

Víztől és Szellemtől született újjá (ugyan úgy ahogy a mai emberek is teszik azt élő keresztényeknél), és csak utána cselekedte emberi testben a csodákat.

Atyavilág, micsoda bejegyzések...

#1. Tldr - de minek?

#2. No ezt inkább nem kommentálom...

Szerény gondolatébresztő:

Mt. 5. 17-20.