Jézusnak volt arra szüksége, hogy be legyen merítve? Amennyiben igen, akkor miért?

idézem:

"Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem a te keresztségedre – mondta –, s te jössz hozzám?” Jézus ezt mondta: „Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva.” Erre engedett neki. Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.”" (Máté 3:13-17)

Nem neki volt szüksége erre, hanem azoknak, akik csupán így fogadták el. Amíg ez nem történt meg, addig senki sem követte volna önszántából. János megkeresztelte, aki prófétának tartottak. Ez afféle nyilvános beavatás, bemutatás is volt egyben, mivel Isten is szolt, és kijelentette, hogy ki ő neki.

Ez megint az emberek hitetlensége , kishitűsége és személyválogatása miatt történt. Hiába tesz csodát enélkül az esemény nélkül. Így viszont volt tanú arra, hogy "rá szállott a szentlélek"

De ne higgy nekem, mert én azt állítom, hogy ezután már a keresztelés és amit annak nevezünk tulajdonképpen nem ér semmit. Krisztusba vetett hit a keresztelés. A többi csak hagyomány, mint valamiféle csoda. De vannak ma is, akik attól hogy a keresztelő megtörténik velük vallják magukat hívőnek, holott már előtte is hívők voltak néhányan mások meg ilyen templomi vagy szabadtéri hagyományok után is elvesztették a hitüket. Van akinek ez kell. Ennyi. isten fia pedig ember keresztelése nélkül is Isten fia, erről árulkodik János reakciója és Krisztus válasza, hogy ez így illő.

Szerinted miért nevezte őket, akik ők hallgattak kishitűeknek? Na, pont ezért.