Skandináv mitológia és vikingek;hogyan is volt?

A viking szó alapvetően csak a hajós és fosztogató rétegre vonatkozott (az eredeti jelentése közel a "kalózzal" azonos), akik valóban a VIII. és XI. század között voltak aktívak, viszont a skandináv országokban ez előtt is éltek emberek, illetve nem történik egyről a kettőre, hogy egy nép átvesz egy vallást. Még így is egy kétszázötven évnyi korszakról van szó. Aztán régebben azért nehezebben terjedtek az információk, a kereszténység sokáig egy megtűrt vallás volt és amikor nagyobb hatalomra tett szert, akkor se pár hét alatt terjedt el.

Az északi népeknek bár volt kifejlett írásrendszere (ugyebár a rúnák), de nagyon kis mértékben volt jelen az írásosság, ezért tudunk viszonylag keveset a hitükről és a kultúrájukról például az ókori görögökhöz viszonyítva. A legtöbb forrás a kereszténység elterjedése utánról származik, és a keresztényeknek megvolt az a rossz szokása, hogy rendszeresen átírta, meghamisította az adott nép mitológiáját. Például nagyon sokáig ezért volt az a tévképzet, hogy Loki egy gonosz isten, az ördög helyi megfelelője, vagy hogy Baldr amolyan jézusi szerepet tölt be a Ragnarök után.

"A viking szó alapvetően csak a hajós és fosztogató rétegre vonatkozott (az eredeti jelentése közel a "kalózzal" azonos)"

Pontosítanék. A "viking" szó jelentése jelenleg sem tisztátázott tudományos körökben, különböző magyarázatok vannak rá, némelyek meggyőzőbbek, mások kevésbé azok, és vannak olyanok is, amik mára meghaladottak, de annyi etimológiailag biztos, hogy óskandináv eredetű. Én egyébként az "öböl, fjord" jelentésű óskandináv "vik" szóból képzett "öböllakó/öbölbéli" jelentést tartom a leghihetőbbnek.

Azonban semmiképp sem szinonimája a "kalóz"-nak. Ugyan nem erről közismertek, de valójában a vikingek az év legnagyobb részét állattartással, földműveléssel és halászattal töltötték, valamint sokkal nagyobb hányadot tett ki az életükben a békés tengeri áruszállítás és kereskedelem, mint az eseti fosztogatás.

Hozzáteszem, hogy ez a vikingek önelnevezése volt saját magukra, más népek mind különböző neveken illették őket más-más feljegyzésekben, az angolszászok a "Dani" (általánosságban a dánokra és a norvégokra is), az írek "Lochlannach" ("északi ember"), a frankok a szintén "északi ember" jelentésű "Normanni" szavakkal illették őket, de a viking kifejezetten a saját szavuk volt önmagukra.

Hogy a kérdésre válaszoljak:

A viking fosztogatások kora valóban az említett periódusra tehető (vitatott kérdés, hogy mi indította el ezeket, de biztosan köze volt a túlnépesedésnek hozzá, és annak, hogy a zord skandináv táj eltartóképessége gyenge volt), ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a vikingek ekkoriban a "semmiből" lettek. Az ónorvégok, ósvédek és ódánok szálltak hajókra, hogy új lakhelyet és megélhetést jelentő zsákmányt keressenek. Ezek nem voltak összehangolt műveletek (persze több-kevesebb hajó összefogott ilyenkor, Párizs felé egészen nagy sereg indult útnak), nem is létezett egy egységes központi politikai irányítás ezen népek felett, a mai svédek elődei inkább kelet felé, a mai Baltikum és Oroszország felé hajóztak és alapítottak kereskedelmi központokat (illetve például a Kijevi Ruszt), a dánok és norvégok nyugat felé mentek, Angliát zaklatva, eljutva Ízlandig, Grönlandig, sőt, Észak-Amerikáig, de egyebek mellett mint írtam a Szajnán felhajóztak Párizsig is.

A vallásuk pedig sokkal korábbi gyökerű, a közös óskandináv hitvilágra épült. Ez a germán népek körében már akkor is élt, amikor a Római Birodalom, még ereje teljében, a különböző - akkor már rég az óskandináv szállásoktól elszakadt - germán törzsekkel hadakozott. Lásd erre bizonyítékként, hogy a német nyelv, de az angol nyelv is a hét napjainak megnevezéseiben máig is őrzi skandináv istenségek neveit. Pedig a Britannia elleni angolszáz invázió, de főleg a germánok déli irányú európai elterjedése jóval korábbra tehető, mint a viking portyák időszaka.