Szerintetek ha IV. Balduin nem lett volna leprás, Szaladinnak akkor is sikerül elfoglalnia Jeruzsálemet?

Valójában Szaladin célja a kezdetektől az volt, hogy egyetlen kézben egyesítse a muszlim területeket, majd ezáltal megerősödve támadja meg Jeruzsálemet, és csak emiatt kerülte a konfrontációt idő előtt a szentföldi keresztény államokkal.

IV. Balduin pedig pontosan látta ezt a törekvést, de hiába kért, nem kapott segítséget az európai udvaroktól, emiatt tartózkodott a háborútól Szaladinnal.

Vagyis egyik uralkodó sem akart tartósan békét, egymás ellenségei voltak, de abban az adott időben más-más okból egyiknek sem állt érdekében a háború.

A béke fenntartása csak ennek okán, és nem pedig valamiféle fraternizáló idealizmus miatt volt ekkor mindkettejük részéről cél.

Vagyis a válasz: a háború akkor is kirobbant volna, ha IV. Balduin nem hal meg leprában.

Hogy akkor is ilyen gyorsan összeomlik-e a Jeruzsálemi Királyság, az persze megválaszolhatatlan kérdés, de érteni kell, hogy bár mai szemünkkel logikátlannak tűnik, miért ütközött meg a keresztény sereg a sivatagban a muszlimokkal, valójában pontosan az akkori hadviselés bevett módja szerint jártak el.

20+ ezer fegyveres (amennyi a keresztény sereg volt) nem volt képes megszállni Jeruzsálem falain belül. Eleve hibásan rögzült a mai köztudatban a várak korabeli szerepe - a várakat soha nem azért építették, hogy _önmagukban_ nyerjenek meg egy háborút, és verjenek vissza támadó seregeket. Soha. A legnagyobb várak is csupán néhányezer fős védősereget tudtak befogadni, és jellemzően ennél kisebb várak épültek.

A várak szerepe csak annyi volt, és nem egyéb, hogy _lassítsák_ az elhúzódó ostromokkal a hódítók seregét, várról várra, pár nappal, egy héttel, egy hónappal, hogy az ne tudjon egyszerre hirtelen keresztülzúdulni egy országon, ezáltal időt adva a fő királyi hadnak az egybegyűlésre és a vele szemben való ellentámadásra.

De egy ostrom alatt álló vár a felmentő sereg érkezése nélkül biztosan elesett, még a legnagyobb is, csak az idő döntötte el, hogy meddig kell hozzá ostromolni.

A Jeruzsálemi Királyságnak tehát az egyetlen lehetősége a védekezésre az volt, hogy összegyűjti a teljes haderejét - ami nem fért volna el Jeruzsálemen belül -, és megütközik Szaladinnal.

Ahogyan az történt is.

Annak ellenére sem tehetett mást, hogy a csata körülményei kedvezőtlenek voltak számára, amit a muszlim fél ki is használt.

Mivel Szaladin tudatosan kikerülte a nyílt összecsapást, a keresztény sereg pedig nem rendelkezett elég ivóvízzel, Hattinnál már egy megtört sereget vertek szét. A morál szétesett, a sereg egy része különvált, és önállóan indult vízért, egy másik része önként muszlim fogságba tért a víz reményében, a megmaradók közül pedig sokan szomjanhaltak.

Még így is visszaverték Szaladin első támadását egyébként, de nem volt kérdéses, hogy mi fog történni: gyakorlatilag az egész keresztény sereget lemészárolták a muszlimok. Alig maradt egyáltalán túlélő.

Mivel ez akkor a Jeruzsálemi Királyság teljes katonai erejét is jelentette, így Szaladin ezt követően gyakorlatilag akadálytalanul vette be egyik várat a másik után, és nem volt semmi, ami meg tudta volna már állítani.

Hogy másképp történt volna, ha IV. Balduin még él?

Én őszintén szólva nem hiszem. Ez nem egy emberen múlott. Legfeljebb részletekben tért volna el, a végeredmény ugyanez lett volna.