Jó kerestény eldobná az örök (életét), azét hogy egy másik embernek legyen lehetősége élni?

Hát Luci, ez milyen kérdés?

Egy keresztény nem dobja el az életét, mert senkit nem válthat meg senki.

Luci, az tény, hogy a kereszténynek önfeláldozó életet kell élnie, de Krisztusért, és nem más emberért.

Persze ez is relatív, hogy milyen okból halunk meg másokért.

(2Korintusz 5:15) 15 És azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki meghalt értük, és feltámadt.

(1János 3:16) 16 Mivel ő odaadta értünk az életét, megértettük, hogy mit jelent a szeretet, így nekünk is kötelességünk odaadni az életünket a testvéreinkért.

Jézushoz hasonlóan készeknek kell lennünk meghalni másokért, ha szükséges.

Ez azt jelenti, hogy Üldözés idején inkább feláldozzuk a saját életünket, semhogy eláruljuk a szellemi testvéreinket, veszélybe sodorva ezzel az életüket. Azokban az országokban, amelyeket faji vagy etnikai megosztottság jellemez, készek lennénk az életünket is kockáztatni testvéreink megvédelmezéséért, függetlenül a faji vagy etnikai hovatartozásuktól. Ha a nemzetek háborút indítanak, inkább vállaljuk készségesen a bebörtönzést vagy akár a halált, semhogy fegyvert ragadjunk a hívőtársaink vagy bárki más ellen.

Üldözés idején például, „kötelességünk lemondani a lelkünkről a testvéreinkért”, ahogyan Priszka és Akvila „a saját nyakukat tették kockára [Pál apostol] lelkéért”

Életmentés miatt meg lehet ölni a fogva tartót, például. A keresztények között is vannak, akik lelkiismereti okokból nem tudják megtenni, és vannak, akik lefagynak, úgyhogy azért nem tudnák megvédeni az áldozatot. Kárhozatot nem szenved életmentés miatt.

Megjegyzés: Egy olyan követelésnek, hogy szexelj a foglyul ejtővel, hogy elengedje a túszt, nem szabad eleget tenni.