Az alábbiakból áll a Szent Biblia? Lent.

Apostolok leveleiből sokkal több van, és kihagytad a jelenések könyvét is, itt megtalálod a teljes Károli fordítást:

[link]

Miután cenzúrázták az eredeti Bibliát ezek a részek kimaradtak:

I. Ó-testamentum:

- Bölcsesség Könyve (Salamon bölcsessége)

- Jézus, Sirák fia könyve (Ecclesiasticus)

- Tóbiás

- Judit

- III. Ezsdrás*

- I. Makkabeus könyve

- II. Makkabeus könyve

- Báruk 1-5. fejezet

- Báruk 6. fejezet (Jeremiás levele)

- IV. Ezsdrás* (II. Ezsdrás)

- Eszter 10:4 - 16:24

- Dániel 3:24-90 (Azáriás imája, a három ifjú éneke)

- Dániel 13. fejezet (Zsuzsanna és a vének)

- Dániel 14. fejezet (Bél és a sárkány)

- Manassé imája*

Új-testamentum:

- Az ál-Barnabás levele (I. vagy II. századból)

- Az ún. II. Kelemen levél (II. század első fele)

- Hermas pásztora (II. század első fele)

- Didaché, a 12 apostol tanítása (100-120 körül)

- Péter apokalipszise (150 körül)

- Pál és Tekla cselekedetei (170 körül)

- Laodiceaiakhoz írt levél (IV. század)

- Zsidók evangéliuma (I. század második fele)

- Polycarpus levele a filippibeliekhez (vsz. i. sz. 108)

- Ignatius hét levele (vsz. 110 körül)

A revizionáló testület pedig isteni sugallatra csinálta az egészet. Hát erről ennyit.

Szia!

A Biblia 66 könyvből áll. Az Ószövetség 39, az Újszövetség 27 iratot tartalmaz. Az Ószövetséget helyesen felsoroltad, az újszövetségből az alábbiak hiányoznak:

Pál levelei közül:

A Kolossébeliekhez írt levél (Kol.)

A Thesszalonikabeliekhez írt I. levél (I. Thessz.)

A Thesszalonikabeliekhez írt II. levél (II. Thessz.)

Az úgynevezett pásztorlevelek:

Timótheushoz írt I. levél (I. Tim.)

Timótheushoz írt II. levél (II. Tim.)

Titushoz írt levél (Tit.)

Filemonhoz írt levél (File.)

Zsidókhoz írt levél (Zsid.) (Szintén Pál levele, Pál szerzősége azonban nem egyetemesen elfogadott a kereszténységen belül)

Az ún. katolikus/egyetemes levelek (A keresztények összességének, nem pedig egyes megnevezett gyülekezeteknek szóló levelek):

Jakab apostol levele (Jak.)

Péter apostol I. levele (I. Pt.)

Péter apostol II. levele (II. Pt.)

János apostol I. levele (I. Jn.)

János apostol II. levele (II. Jn.)

János apostol III. levele (III. Jn.)

Júdás apostol levele (Júd.)

És végül:

Jelenések könyve (Jel.)

(Az Újszövetség nagy prófétikus irata, amely jelképes jövendölések formájában felvázolja a keresztény egyház történetét az ősegyház idejétől egészen Krisztus visszajöveteléig és földünk újjáteremtéséig)

Üdv. Péter

TRENTÓI SZENTSÉGES, EGYETEMES ÉS ÁLTALÁNOS ZSINAT

IV. ÜLÉS, 1546. ÁPRILIS 8.

HATÁROZAT A KANONIKUS IRATOKRÓL ÉS HAGYOMÁNYOKRÓL

A Trentói Szentséges, Egyetemes és Általános Zsinat – a Szent Lélekben törvényesen összegyűlvén – mindig szem előtt tartja azt a célt, hogy a tévelygések kiküszöbölése után maga az örömhír tisztasága megőrződjék az Egyházban, melyet a próféták a szent iratokban megjövendöltek, a mi Urunk, Jézus Krisztus, az Isten Fia előbb saját szájával hirdetett s azután apostolainak megparancsolta, hogy mint minden üdvös igazság és erkölcsi tanítás forrását minden teremtménynek hirdessenek. E célnál világosan látja, hogy ez az igazság és tanítás írott könyvekben és íratlan hagyományokban maradt fenn, melyek, miután az apostolok magának Jézus Krisztusnak ajkáról hallották, avagy maguk az apostolok a Szent Lélektől diktálván áthagyományozták, mintegy kézről-kézre eljutott mihozzánk. Az igazhitű atyák példáját követve, mind az Ó- mind az Újszövetség összes könyveit – minthogy mindkettőnek az egy Isten a szerzője –, nemkülönben mind a hitet s mind az erkölcsöket érintő hagyományokat – mint amelyeket saját beszédével Krisztus, illetve amelyeket a Szent Lélek mondott el, és a Katolikus Egyház szakadatlan folytonossággal megőrzött – egyenlő jámborsággal és megbecsüléssel fogadja és tiszteli.

Ugyanezen Zsinat úgy véli, hogy a szent könyveknek a jegyzékét ezen határozathoz kell csatolni, nehogy valakiben kételkedés támadhasson, vajon melyek azok, amelyeket maga a Zsinat elfogad. Ezek pediglen az alábbiak:

ÓSZÖVETSÉG

Mózes öt könyve, úgymint Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv; Józsue; Bírák; Ruth; Királyok négy könyve; Krónikák két könyve; Ezdrás első könyve, és a második, mely Nehemiás könyvének neveztetik; Tóbiás; Judit; Eszter; Jób; Dávid zsoltáros könyve százötven zsoltárral; Példabeszédek könyve; Prédikátor könyve; Énekek Éneke; Bölcsesség könyve; Sirák fia Jézus; Izajás; Jeremiás Bárukkal; Ezékiel; Dániel; Tizenkét kispróféta, úgymint Ózeás, Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás; Makkabeusok két könyve, az első s a második.

ÚJSZÖVETSÉG

A négy Evangélium, Máté, Márk, Lukács és János szerint; az apostoloknak Lukács evangélista által megírt Cselekedetei; Pál apostol tizennégy levele, egy a Rómaiakhoz, kettő a Korintusiakhoz, egy a Galatákhoz, az Efezusiakhoz, a Filippiekhez, a Kolosszeiekhez, kettő a Thesszalonikaiakhoz, kettő Timótheusnak, egy Títusznak, Filemónnak, és a Zsidóknak; Péter apostol két levele; János apostol három levele; Jakab apostol levele; Júdás Tádé apostol levele; János apostol Apokalipszise.

HA PEDIG VALAKI A KÖNYVEKET EGÉSZÜKBEN ÉS ÖSSZES RÉSZEIKKEL ÚGY, AHOGYAN A KATOLIKUS EGYHÁZBAN AZOKAT OLVASNI SZOKTÁK, ÉS AZ ŐSI LATIN „VULGATA”-KIADÁSBAN MEGTALÁLHATÓK, NEM FOGADJA EL SZENT ÉS KÁNONI KÖNYVEKNEK, ÉS AZ ELŐBB MONDOTT HAGYOMÁNYOKAT TUDVA ÉS MEGFONTOLTAN MEGVETI: ANATHEMA SIT.

Értse meg tehát mindenki, milyen rendben és úton fog előrehaladni eme Zsinat, miután a hit megvallásának az alapját megvetette, és leginkább milyen tanúbizonyságokat és segédeszközöket fog felhasználni a hittételek megerősítésére és az Egyház életében az erkölcsök megújítására.

HATÁROZAT A SZENT KÖNYVEK KIADÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL

A „VULGATA”-KIADÁS AUTENTIKUSSÁGÁRÓL

Ezenfelül ugyanezen Szentséges Zsinat, meggondolván, hogy nem kevés hasznot hozhat Isten Egyházának, ha köztudomásúvá válna, hogy a szent könyvek összes, széles körben használt latin kiadásai közül melyet kell hitelesnek (autentikusnak) tartanunk, megállapítja és kinyilvánítja, hogy ezt az ősi „Vulgata”-kiadást – amely annyi évszázad hosszú használata során az Egyházban már bevált – a nyilvános felolvasásokban, vitákban, igehirdetésekben és magyarázatokban hitelesnek kell elfogadni, és hogy senki se merje azt bármilyen ürüggyel elvetni vagy előítélettel illetni.

AZ ÉRTELMEZÉSRŐL

Emellett a könnyelműségre hajlamosak megrendszabályozása végett határozatot hoz, hogy senki, a saját okosságára támaszkodva, a hit és erkölcs kérdéseiben, amelyek a keresztény tanítás épülésére szolgálnak, a Szentírást – a saját értelmezése szerint kiforgatva – azon értelmezés ellenében, amelyet tartott és tart az Egyház – akinek a tiszte megítélni a szent iratok igazi értelmét és értelmezését –, vagy az atyák egyhangú értelmezése ellenében értelmezni ne merje, mégha az ilyen értelmezések sohasem kerülnének is a nyilvánosság elé. Eme rendelkezést megszegőt az illetékes ordináriusnak jelenteni kell, aki a törvényben megszabott büntetést és vezeklést köteles kiróni reá.

A CENZÚRÁRÓL

Ám a nyomdászoknak is ebben a tekintetben megfelelő módon mértéket akar szabni, és elrendeli, hogy ezentúl a Szentírást, főképpen pedig ezt az ősi „Vulgata”-kiadást a lehető leghibátlanabbul nyomtassák ki; és senkinek ne legyen szabad kinyomtatni, vagy kinyomtattatni egyetlen szentséges dolgokról szóló könyvet sem a szerző neve nélkül; és ne legyen szabad eladni sem azokat, vagy akár csak magánál tartani, hacsak az illetékes ordinárius előbb meg nem vizsgálta (Nihil obstat) és jóvá nem hagyta (Imprimatur) azokat. Ezeken felül az utolsó (V.) Lateráni Zsinat (1512–1517) a kiközösítés terhe alatt kánonban nyomatékosította: amennyiben szerzetesekről van szó, a fent említett vizsgálaton és jóváhagyáson felül kötelesek engedélyt kérni az elöljárójuktól, aki megvizsgálja a nyomtatásra szánt műveket, hogy azok a saját szabályzatukkal összhangban vannak-e. Azok pedig, akik kéziratos alakban kölcsönadják, vagy köröztetik azokat, mielőtt azokat előbb megvizsgáltatták és jóváhagyatták volna, a nyomdászokkal azonos büntetés alá esnek. Azok pedig, akik ezeket birtokolják, vagy olvassák – kivéve, hogyha a szerzőt leleplezni óhajtják – a szerzővel azonos ítélet alá esnek.

A könyvek említett jóváhagyásának írásban kell megtörténnie, és végül – hitelesítés végett – a könyv elején föl kell azt tüntetni, akár kéziratos vagy nyomtatott alakban történik is a kiadása. Legvégül a vizsgálatnak és jóváhagyásnak térítésmentesnek kell lennie, s ami jóváhagyatik, legyen jóváhagyott, s ami elítéltetik, legyen elítéltetett.

ÖSSZEGZÉS

Mindezekkel letörni szándékozzuk ama vakmerőséget, mely a Szentírás szavait és gondolatait kiszakítja és kiforgatja avatatlan kezek által, hogy mocskos, meseszerű, beképzelt gondolatokkal hízelegjen, ócsároljon, megbabonázzon, káromló és ördögi rontást végezzen, boszorkánykodjon, és becsmérlőn rágalmazzon. Eme Szentséges Zsinat megparancsolja és előírja, hogy a tiszteletlenség és semmibevétel eme módja eltöröltessék, és ezentúl senki se merészelje, akár elhatározás szintjén sem a szentírási igéket az említettekre fölhasználni. Minden ember, kire illik Isten igéjének említett megszentségtelenítése és megerőszakolása az illetékes ordinárius által a jog előírásai szerint megzaboláztassék, valamint azok által, akik hivatalból kötelesek ellenük fellépni.

ma 12:34-

Amit leírsz az tökéletesen igaz volt a kor "tudásához" mérten és az állprédikátorok kiszűrésére - de mindezt az ember csinálta, hivatkozva a szentlélekre, amelynek ehhez semmi köze nem volt(tehát mai értelemben emberi csúsztatás).

A mai kor tudásával egy felülbírálat megint elkelne. A "szentlélek jelenlétében" a kimaradó részeket újra lehetne értelmezni és visszahelyezni a helyére - magyarázatokkal kísérve. Hát ettől még a Pápa is fél.

péter csak a protestáns biblia könyveit sorolta fel, a katolikus ótestamentumban 46b könyv van.

Tóbiás könyve

Judit könyve

Makkabeusok I könyve

Makkabeusok II könyve

Bölcsesség könyve

Sirák fia könyve

Báruk könyve

ezek vannak a protestánson felül. Újszövetség ugyanaz.