Mi van azokkal az evangéliumokkal amiket a Niceai zsinaton kihagytak a bibliából? Mennyi a valóságtartalmuk?

Szia!

A Biblia kanonizálása nem a Niceai Zsinaton történt meg. Az Ószövetség kanonizálása már az i.e. századokban kezárult, erre bizonyíték a Septuaginta. Az Újszövetség iratainak a kaninizálása már az apostoli korban elkezdődött, tehát az. I. században, mivel akkor már elkezdték gyűjteni az Újszövetségi könyveket. A 2-3. századból pedig már kánonjegyzékek is rendelkezésünkre állnak. A 4. században tehát a nicei zsinaton hivatalosan is megerősítették azt a Kánont, ami már évszázadokkal korábban kialakult.

Azokat a könyveket amikről te beszélsz, pszeudoepigráf iratoknak nevezzük, tehát hamisítványok már csak abból kifolyólag is, hogy ezek közül némlyek az apostoli kor után keletkeztek. Van olyan is, amely pl a 4. századból való. Stílusukban és tartalmilag is eltérnek a kanonizált könyvektől.

Szia!

Ahogyan az első hozzászóló leírta ezek az evangéliumok olyan írások voltak, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)

Számuk igen magas volt, a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása.

Néhány közülük:

- Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról. A gnoszticizmus a II. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely felvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög "gnózis" = ismeret szóból származik, ami utal spekulatív, filozofikus jellegére.

- Péter evangéliuma (II. századból), gnosztikus és doketikus jellegű hamisítvány. A dokatizmus szintén ókori antibiblikus irányzat, amely szerint Krisztusnak csak látszat-teste volt.

- Az egyiptomiak evangéliuma (II. századból), aszketikus tanításokat tartalmaz a házasság, a hús- és borfogyasztás ellen.

Hát kb. ennyi a valóságtartalmuk...

Üdv. Péter