Miért akarta Ábrahám feláldozni a gyerekét?

Ezt a szokást talán a történelemkönyveken kívűl is be tudod bizonyítani? Hol az írásos bizonyíték, hogy nagy általánosságban az úgynevezett pogányok az elsőszülöttet feláldozták valamilyen istenségnek? Azért, mert egy agyagcserépen szereplő ábrázolásból több ezer évre rá kitalálunk egy fantazmagóriát, az még nem biztos, hogy igaz.

Nem mellékesen, Ábrahám nem akarta feláldozni a fiát, hanem teljes szívvel bízott az úrban, és inkább úgy döntött, hogy egy napot lesz az Úrral, mint az Úr nélkül ezer napot.

A bizalmának szavai: 1Móz 22,8 "És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt. "

Ő pontosan tudta, hogy az igaz, szabadító Egek Ura nem hagyja az ígért fiát feláldoztatni.

Ábrahám hitt abba az Istenben aki képes a halottakat is feltámasztani, ezért tudott megállni ebben a próbában:

Zsid. 11:17. Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte, A kinek meg volt mondva: Izsákban neveztetik néked mag; Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképen visszanyerte.

Amely próba hasonlít Jób kikéréséhez, legalábbis a Jubileumok könyve szerint, ugyanúgy az "öttlet" sátántól jön, és Isten tudva, hogy Jób meg fog állni, hasznára lesz, engedte meg:

"17:16. És Masztéma (Ellenség) fejedelem eljött és szólt az Isten előtt, mondván: "Ímé, Ábrahám szereti a fiát Izsákot, és minden másnál jobban gyönyörűséget talál benne; Utasítsd, hogy ajánlja fel (Izsákot) az oltáron mint égőáldozatot, és meglátod, hogy megcselekszi-e ezt a parancsot, és megtudod, hogy hűséges-e mindenben, amiben próbára teszed őt.

17. Az Úr pedig tudta, hogy Ábrahám hűséges maradt minden megpróbáltatásban; amikor megpróbálta az ő hazája által, és éhínséggel, a királyok vagyonával, és ismét megpróbálta a felesége által, amikor az elvétetett (tőle), és a körülmetélkedéssel; és megpróbálta Ismael és Hágár, az ő szolgálója által, amikor elküldte őket.

18. És mindenben amiben [Isten] megpróbáltatta, hűségesnek találtatott, és lelke nem volt türelmetlen, és nem késlekedett cselekedni (akaratát); mert hűséges és az Urat szerető volt.

18 1,2. És Isten szólt hozzá: "Ábrahám, Ábrahám!"; és szól, "Ímé, itt vagyok." és (Isten) mondta: "Vedd a te kedves fiadat, akit szeretsz, Izsákot, és menj egy magas helyre, és áldozd fel az egyik hegyen, amelyet mutatok neked."

Mindegyik válasz jó, legjobb #3 összefoglalása. #1 téved abban, hogy kitaláció, hogy az elsôszülötteket Molochnak áldozták a környezô pogányok. Így volt, ezt ( többek között ) onnan tudhatjuk, hogy I-ten nagyon, nagyon szigoruan megtiltotta választott népenek, hogy kövessék ezt a szokást ( Mózes harmadik könyve ( Leviticus, Vájikrá ) 18:21; 20:2-6):

"És magzatodból ne adj, hogy tűzön átvezessék a Molokhnak, és ne szentségtelenítsd meg Istened nevét; én vagyok az Örökkévaló. " ( 3Móz 18:21 )

"2. Mondd Izrael fiainak: Bárki Izrael fiai közül és az idegen közül, aki tartózkodik Izraelben, aki ad magzatából a Molochnak, ölessék meg; az ország népe kövezze meg kővel. 3. Én pedig haragomat fordítom ama férfiú ellen és kiirtom őt népe köréből, mert megzatából adott a Molochnak, hogy megtisztátalanítsa szentélyemet és megszentségtelenítse szentélyemet. 4. Ha pedig behunyja az ország népe szemeit ama férfi előtt, midőn ad magzatából a Molochnak, hogy nem öli meg őt, 5.akkor én fordítom haragomat ama férfiú ellen és családja ellen, kiirtom őt és mindazokat, kik paráználkodva járnak utána, hogy paráználkodva járjanak a Moloch után, az ő népük köréből. 6. És az a személy, aki fordul a szellemidézőkhöz és a jóslókhoz, hogy paráználkodva járjon utánuk, haragomat fordítom ama személy ellen és kiirtom őt népe köréből." ( 3Móz 20:2-6):

( Amíg létezett halalbüntetés, a csecsemôgyilkosságért az járt, ahol van, ott ma is. )

Izsák megkötözése ( #2 A zsidókhoz írt levél-bôl idézett, az újszövetségbôl, én az eredeti helyrôl: 1Móz 22:1-19 - csak a legfontosabbat másoltam ide ) :

"1. És történt ezen dolgok után, hogy az ISTEN MEGKÍSÉRTETTE ÁBRAHÁMOT és mondta neki: Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. 2. És mondta (Isten): Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórijja földjére és áldozd fel ott égőáldozatul a hegyek egyikén, melyet majd mondok neked. 3. És fölkelt Ábrahám kora reggel, fölnyergelte szamarát, vette két legényét maga mellé és Izsákot, az ő fiát; hasogatott az égőáldozathoz való fát, fölkerekedett és elment azon helyre, melyet az Isten neki mondott. ... fölépítette ott Ábrahám az oltárt, elrendezte a fát, összekötözte Izsákot, az ő fiát és föltette az oltárra a fa fölé; 10. és kinyújtotta Ábrahám a kezét, vette a kést, hogy levágja az ő fiát. 11. Akkor szólította őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. 12. És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert MOST TUDOM, HOGY ISTENFÉLŐ VAGY és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem."

Mindegyik válasz jó, legjobb #3 összefoglalása. #1 téved abban, hogy kitaláció, hogy az elsôszülötteket Molochnak áldozták a környezô pogányok. Így volt, ezt ( többek között ) onnan tudhatjuk, hogy I-ten nagyon, nagyon szigoruan megtiltotta választott népenek, hogy kövessék ezt a szokást ( Mózes harmadik könyve ( Leviticus, Vájikrá ) 18:21; 20:2-6):

"És magzatodból ne adj, hogy tűzön átvezessék a Molokhnak, és ne szentségtelenítsd meg Istened nevét; én vagyok az Örökkévaló. " ( 3Móz 18:21 )

"2. Mondd Izrael fiainak: Bárki Izrael fiai közül és az idegen közül, aki tartózkodik Izraelben, aki ad magzatából a Molochnak, ölessék meg; az ország népe kövezze meg kővel. 3. Én pedig haragomat fordítom ama férfiú ellen és kiirtom őt népe köréből, mert megzatából adott a Molochnak, hogy megtisztátalanítsa szentélyemet és megszentségtelenítse szentélyemet. 4. Ha pedig behunyja az ország népe szemeit ama férfi előtt, midőn ad magzatából a Molochnak, hogy nem öli meg őt, 5.akkor én fordítom haragomat ama férfiú ellen és családja ellen, kiirtom őt és mindazokat, kik paráználkodva járnak utána, hogy paráználkodva járjanak a Moloch után, az ő népük köréből. 6. És az a személy, aki fordul a szellemidézőkhöz és a jóslókhoz, hogy paráználkodva járjon utánuk, haragomat fordítom ama személy ellen és kiirtom őt népe köréből." ( 3Móz 20:2-6):

( Amíg létezett halalbüntetés, a csecsemôgyilkosságért az járt, ahol van, ott ma is. )

Izsák megkötözése ( #2 A zsidókhoz írt levél-bôl idézett, az újszövetségbôl, én az eredeti helyrôl: 1Móz 22:1-19 - csak a legfontosabbat másoltam ide ) :

"1. És történt ezen dolgok után, hogy az ISTEN MEGKÍSÉRTETTE ÁBRAHÁMOT és mondta neki: Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. 2. És mondta (Isten): Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórijja földjére és áldozd fel ott égőáldozatul a hegyek egyikén, melyet majd mondok neked. 3. És fölkelt Ábrahám kora reggel, fölnyergelte szamarát, vette két legényét maga mellé és Izsákot, az ő fiát; hasogatott az égőáldozathoz való fát, fölkerekedett és elment azon helyre, melyet az Isten neki mondott. ... fölépítette ott Ábrahám az oltárt, elrendezte a fát, összekötözte Izsákot, az ő fiát és föltette az oltárra a fa fölé; 10. és kinyújtotta Ábrahám a kezét, vette a kést, hogy levágja az ő fiát. 11. Akkor szólította őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. 12. És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert MOST TUDOM, HOGY ISTENFÉLŐ VAGY és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem."

Egy megjegyzés: egy rabbitól hallottam a következô elmélkedést, sajnos elfelejtettem megkérdezni, le van-e írva valahol a régi Tóra-magyarázatokban ( tehát "hivatalos" ), vagy csak az ô elmélkedése:

I-ten meggyôzôdött Ábrahám hitérôl, hûségérôl, DE ezután már nem szólt hozzá. Pedig Ábrahám ezután még 38 évig élt ( 100 éves volt, mikor Izsák született ( 1Móz 21:5 ), Sára 90 ( 1Móz 17:17), Sára közvetlen Izsák megkötözése után halt meg 127 évesen ( 1Móz 23:1 ), vagyis Izsák ekkor 37, tehát Ábrahám 137 és amikor meghalt, 175 ( 1Móz 25:1 ) ).

A rabbi arra gondolt, 38 év alatt talán azért nem szólt már hozzá i-ten, mert hitérôl, hûségérôl, meggyôzôdött ugyan, de elvárta volna, hogy legalább próbáljon alkudozni, hisz Szodomáért és Gomoráért alkudozott ( 1Móz 18:23-33 ), talán annál inkább elvárta volna, hogy a saját fiáért ...

Mondom, TALÁN, mert nem tudom, hogy ez hivatalos-e, I-ten gondolataiba nem láthatunk.