Isten létezik?

Nem létezem.

Isten

Hogyne létezne.

Ha szólítod: válaszol.

Azt mondja (súgja stb.), amit épp hallani szeretnél.

Így igazolva vagy a többiek előtt.

Hatalmi aktus.

:-)

Istent mindenki a saját képére és hasonlatosságára alkotja meg.

Isten: semmi egyéb, mint az univerzum elvi lényege.

Élő és ható filozófiai tétel, elvonatkoztatás. :-)

Sokszor az az érzésem, hogy ezek a kérdések direkt a teremtő elleni lázításra kerülnek ide.

Had csináljanak viccet az emberek, nincs jobb dolguk.

Persze a gondjaikat, meg a világban tapasztalható gusztustalan dolgokat megoldandó kérdéseket nem teszik fel.

Ami nem csoda, mert nem is tudják megoldani, amit saját maga okozott az ember magának, a kapzsiságával, önzésével.

Ez annyira elterjedt, hogy még a tudósok is azt mondják, hogy ha most ebben a pillanatban az emberek abba hagynák ezeket, sem lehetne már megmenteni a helyzetet.

Egy valaki tudná, és fogja megoldani.

De ezt majd csak akkor fogják megtudni azok akik nem hisznek benne, amikor segítséget nyújt megóvja a teremtését, a buta emberektől, mielőtt teljesen megsemmisítenék azt.

Ésszerű-e hinni a teremtésben ebben a modern, tudományos világban?

„ A világegyetemben érvényesülő természeti törvények oly pontosak, hogy nehézség nélkül megépíthetjük a holdra szálló űrhajót, amelynek repülési ideje a másodperc törtrészének pontosságával kiszámítható. E törvényeket valakinek meg kellett határoznia.” (Idézet Wernher von Brauntól, aki jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy amerikai űrhajósok jussanak fel a holdra.)

A világegyetem: Aki pontosan működő órát talál, azt gondolja vajon, hogy véletlenül jött létre a porrészecskék egyesülése során? Nem. Nyilvánvalóan értelmes lény készítette. Létezik azonban egy sokkal nagyszerűbb „óra”. A Naprendszerünk bolygói, sőt az egész világegyetem csillagai nagyobb pontossággal mozognak, mint az ember által megtervezett és elkészített legtöbb óra. A galaxis, amelyben a mi Naprendszerünk van, több mint 100 milliárd csillagból áll, s a csillagászok úgy becsülik, hogy a világegyetemben 100 milliárd ilyen galaxis van. Ha már egy óra is intelligens tervezésről tanúskodik, mennyivel inkább a sokkal hatalmasabb és bonyolultabb világegyetem! A Biblia szerint ennek a Tervezője „az igaz Isten, Jehova, az egek Teremtője, a Hatalmas, aki kifeszíti azokat” (Ézs 40:26; 42:5; Zsolt 19:1).

A föld: Ha áthaladunk egy kietlen sivatagon, s közben egy minden tekintetben felszerelt, csodálatos házra bukkanunk, melynek tele az éléskamrája, vajon az a gondolatunk támad, hogy a ház valamilyen véletlen robbanás következtében jött létre? Nem. Arra a következtetésre jutnánk, hogy egy figyelemre méltóan bölcs személy építette azt. A tudósok a Naprendszerünkben a földön kívül még egyetlen bolygón sem találtak életet, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból kiderül, hogy a többi égitest lakhatatlan. Bolygónk, ahogy a The Earth című könyv írja, „a világegyetem csodája, egyedülálló égitest” (New York, 1963, Arthur Beiser, 10. o.). Az emberi élethez éppen a legmegfelelőbb távolságban van a naptól, és pontosan a legkedvezőbb sebességgel halad, hogy megmaradhasson pályáján. A földnek olyan egyedülálló légköre van, amelyben az élet fennmaradásához szükséges gázok pontosan a legmegfelelőbb arányban keverednek. A nap fénye, a levegő szén-dioxidja, valamint a termékeny talaj vize és ásványi anyagai csodálatos módon együttműködnek, hogy biztosítsák a föld lakóinak táplálását. Mindez a világegyetemben bekövetkezett, ellenőrizhetetlen robbanás során alakult ki? A Science News beismeri: „Úgy tűnik, hogy az oly részletességgel és pontossággal egymásra épülő feltételek aligha jöhettek létre véletlen következtében” (1974. augusztus 24. és 31., 124. o.). A Bibliában megtalálható józan következtetés ez: „Természetesen minden háznak van készítője, de aki mindent elkészített, Isten az” (Héb 3:4).

Az emberi agy: A modern számítógépek beható kutatás és ügyesen kifejlesztett technika termékei. Nem „véletlenül” jöttek létre. Mi a helyzet az emberi aggyal? Az állatok agyával ellentétben egy csecsemő agya az első évben háromszorosára nő. Az agy működése a tudósok előtt még ma is jobbára csak talány. Az embernek beépített képessége van bonyolult nyelvek megtanulásához, a szépség értékeléséhez, a zeneszerzéshez, és ahhoz, hogy elgondolkozhasson az élet eredete és értelme felől. Robert White agysebész ezt mondta: „Kénytelen vagyok elismerni a Legfelsőbb Értelem létezését, aki az agy és az értelem közötti megdöbbentő kapcsolatot megtervezte és kialakította, mely kapcsolat az emberi felfogóképességet messze meghaladja” (The Reader’s Digest. 1978. szeptember, 99. o.). Ennek a csodának a fejlődése az anyaméhben levő, parányi megtermékenyített petesejtben kezdődik el. A bibliaíró Dávid figyelemre méltó éleslátással kijelentette Jehováról: „Magasztallak, mert félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg! Csodálatosak a te műveid, és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsolt 139:14).

Az élő sejt: Egyetlen élő sejtre olykor úgy utalnak, mint „primitív” életformára. Pedig egy egysejtű állat képes táplálékot szerezni, feldolgozni azt, a bomlástermékektől megszabadulni, házat építeni magának és szexuális tevékenységet folytatni. Az emberi test minden egyes sejtje fallal körülvett városhoz hasonló, amelyben központi vezérlés tartja fenn a rendet, erőmű gondoskodik az energiatermelésről, proteineket előállító gyárai és bonyolult szállítórendszere van, és őrszemek ellenőrzik a behozatalt. Egyetlen emberi test nem kevesebb mint 100 billió sejtből áll. Mennyire találóak a Zsoltárok 104:24 szavai: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad.”