Elmehetek mecsetbe, ha nem vagyok muzulmán?

Én csak azt tudom, hogy egyfolytában bámulják a nőket, olyan igazi tolakodó, otromba módon, mintha még életükben nem láttak volna nőt, és legszívesebben megerőszakolnák.

Akkor is ezt az arckifejezést mutatják, mikor jönnek ki a mecsetből. Tapasztaltam.

Szerintem beengednek. Én is voltam már dzsámiban Boszniában, igaz, akkor nem volt istentisztelet.

Örültek, hogy meg akarjuk nézni, a fickó, aki körbevezetett egyáltalán nem volt tolakodó a nőkkel, sőt, inkább tisztelettudó és visszahúzódó. Tehát az hülyeség, hogy meg akarnak majd erőszakolni. A fiatalember nekünk készségesen megmutatott mindent a dzsámiban, bár nem beszélt nyelveket, ezért csak mutogatott.

Ami ruhát illeti: rajtam egy térd alá érő nadrág volt, ami nem túl feszes, felülre meg felvettem egy kardigánt. Kendőt kaptam a fejemre. Belépés előtt a cipőt le kellett venni.

Amúgy szerintem nem fogják kérdezni, hogy zsidó vagy, vagy nem, tehát próbálkozhatsz nyugodtan. Én korábban odamennék, és megkérdezném, hogy mint érdeklődő, nem mehetnék-e be egyszer megnézni.

Én Angliában élek, itt mindegyik arab ilyen, amilyennek leírtam. Előtte Skóciában laktam, ott is ez volt. Tehát mondhatjuk, hogy általánosságban jellemző rájuk.

És elég enyhe voltam, mert valójában olyanok, mint a cigányok. Szeretnek valamit odaszólni az embernek, még férfiaknak is, nőknek pláne. Nem lehet anélkül végigmenni az utcán, hogy beléd ne kössenek, ne vigyorogjanak nyálcsorgatva, ne szóljanak hozzád valamit, ne kacsintsanak, ne nyalják meg a szájukat úgy, hogy te is lásd. Vagy csak szimplán bámulnak, majd hangosan röhögnek rajtad. Állatok. Hangoskodóak, szemetelnek, nincsenek tekintettel senkire, beilleszkedni képtelenek.

Ezek az arabok.

Ez ország/kultúra függő. Egy ismerősöm Marokkóban volt, ott csak muszlimok léphetnek be. Hogy a nem hívőkkel mit tesznek nem tudom, nem kísértette a sorsot. :) Tudtommal afrikai országokban, az Arab-félszigeten, Iránban szigorúan veszik, Kis-Ázsiában (Törökország) és az európai országokban lazábban állnak hozzá.

Én Albániában voltam egy mecsetben (Et’hem Bey-mecset, Tirana), elég egyértelműen látszott, hogy turista vagyok, a felügyelő fülig érő mosollyal mutatott mindent, nem volt közös nyelvünk, így csak mutogatott, engedte, hogy fényképezzek. Aztán lelkesen mutatott egy katedra szerűségre, hogy menjek fel, onnan is megcsodáltam az építményt. Így esett meg, hogy származásilag keresztényként előbb dobtam adományt egy mecset perselyébe, mint temploméba. Igaz, akkor nem volt bent imádkozó. Egy másik mecsetben is voltam, ott nem vezettek körbe, de nem is akartak kitessékelni. Ott volt pár imádkozó.

A muszlimoknál napi öt imádkozás van, amikor a minaret tetejéről a müezinek hívják a hívőket. Ma már a legtöbb helyen kihangosító van, de így is érdekes hangon tudnak kántálni, ahol sok a mecset, zeng az egész város. De úgy tudom, a napi öt imádkozásnak nincs igazán fix ideje, tehát máskor el lehet végezni, sőt mecseten kívül is (van, aki szerint az a jobb, mert a hívő és Isten kapcsolata nem tartozik harmadik személyre). Lehet, hogy imaidőn kívül is lesznek imádkozók; olvastam csak róla, hogy nem illik az orruk előtt elmászkálni, csak mögöttük szabad. Illetve a cipőt az előcsarnokban le kell venni, de a puha szőnyegek miatt ez nekem még imponáló is.