Ismertek szombatünneplô keresztèny gyülekezetet az Adventista Egyhàzon kivül?

Az erdélyi szombatosok csak egy késői ága az Isten törvényét gyakorló, mindig is létezett egyháznak.

Szombattartó (és unitárius) gyülekezetek létéről már 934-ből vannak adatok, amikor Atto, Vireullia főpüspöke panaszt emelt ellenük, említve, hogy ezt már előtte is többen megtették az unitáriusokat illetően.

A szétszórt, különböző területeken felbukkanó egyházakra a katolikus rendszer (inkvizíció) egymástól eltérő megnevezéseket ruházott, talán azért, hogy ezzel is elfedjék a széles területen elterjedt egyház egységét és tanításaik hasonlóságát. A különböző rájuk vonatkoztatott elnevezések a kathar, vagy katari azaz puritánus (tiszta), a bulgar, kazár, vallens, albigens, valdens, szabbattárian, szabbattáti, inszabattáti és paszagín nevek voltak. A szabbatárian elnevezés egyesek szerint szombattartó áriánust jelentett. Köztudott, hogy az adott országok anyanyelvébe bekerültek a rájuk, vagy nézeteikre vonatkozó elnevezések és ezt később visszatükröződött a hétköznapi nyelvhasználatban is. Például az albigensekre használt 'pauvre bougre' vagyis szegény, szerencsétlen bulgár kifejezésből lett később az angol 'poor booger' azaz szerencsétlen alak. A poor bugger elnevezés kimondottan az albigensi kereszteshadjáratok óta terjedt el. De mi köze van a bulgároknak az albigensekhez? A paulíciánusok, a Konsztantín Kapronymosz (i.e. 700as évek vége) és Tsimiskes János (i.e. 970) által történő kitelepítések idején kerültek Európába Ennek a hullámaiban kerültek Thrákiába és Bulgáriába majd a délszláv területekre, különösen Boszniába, de eljutottak Magyarországra és Romániába is. A mozgalom átterjedt a nyugat-európai területekre is és a tizenötödik századtól egybeolvadtak a szabbattáti mozgalom nyugati ágazatának, a valdenseknek a maradékaival. Tanításaikat a tizenharmadik századtól a tizenötödik századig nem lehet teljes pontossággal meghatározni a részismeret miatt, viszont a tizenötödik és tizenkilencedik század közötti időszakból határozott bizonyítékok maradtak fenn a keleti ágazatok tanairól, különösen a magyarországi és a romániai gyülekezetekről.

/forrás: [link]

és

[link]

Szia!

Persze. A hivatalos adventista egyházon kívül még van két adventista felekezet a Keresztény Advent Közösség és a reformadventisták, de szombatünneplők még a COG (Church of God - Isten Egyháza) gyülekezetei, és több kisebb, csoport, un. házicsoportok, akik nem alkotnak gyülekezetet.

Üdv. Péter

Kedves kérdező!

Az általad említett Isten gyülekezetei nem egy hálózat, felekezet, hanem a mindenütt a világon megtalálható élő közösségek gyűjtőfogalma.

Mi a testvéreimmel megtartjuk az Isten rendelt ünnepeit (sabbathok, újholdak, éves ünnepek), és mindenben igyekszünk az Ő beszédének engedelmeskedni. Szívesen válaszolok további kérdéseidre is.

Ne az alapján akarj gyülekezetet választani, hogy hol "ünneplik a szombatot", mert egyáltalán nem ez a lényeg! Olvasd el az itteni cikkeket:

[link]

Ha tényleg be akarod tartani a szombat napra vonatkozó parancsolatot, akkor nemcsak, hogy nem dolgozhatsz szombaton, de másokat se dolgoztathatsz! Nem hallottam még egyetlen adventistáról sem, aki kikapcsolta volna a gázt és a villanyt a szombati napra. Lehet persze lepontozni, de a törvénynek ezt a részét is meg kéne tartani...

"Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve." Róm 14:5