Jézust hogy feszítették keresztre?

Nos. Előbb a hippik, majd a Beatles rajongók is a fejét követelték. De Puncis Pilátes azt mondta, hogy inkább keresztre rakja, mert úgy fotogénebb.

Így történt, hogy odahúztak neki egy fotelt, majd lifttel felvitték a keresztre és 3 fontnyi izével jól megizélték.

Ez a tuti sztori, ezt add be, ha már ilyen alapműveltséghez tartozó dolgot nem ismersz.

Szia!

Itt olvasgathatsz: [link]

Kedves Kérdező, egy kicsit hosszú lett, de ha gondolod, ezekből csemegézhetsz.

Most Niszán 14-e, péntek délelőtt van, talán délhez közeledik az idő. Jézus csütörtök kora reggel óta van talpon, és egyik haláltusát a másik után szenvedte el. Érthető, hogy ereje nemsokára elfogy a kínoszlop súlya alatt. Egy arra járó férfit, az afrikai Círenéből való Simont kényszerítik hát arra, hogy vigye azt helyette. Ahogy haladnak, sok ember követi őket, köztük nők is, akik a mellüket verik bánatukban, és Jézust siratják.

Pilátus elbocsátja nekik Barabbást. Majd visszavezeti Jézust és hagyja, hogy megfosszák ruháitól és megkorbácsolják. Ez nem közönséges megkorbácsolás volt. A The Journal of the American Medical Association leírja a római megkorbácsolási módot:

„A szokásos eszköz egy rövid ostor (flagrum vagy flagellum), amely több egyedi, vagy különféle hosszúságú összesodort bőrszíjból áll, melyeken apró vasgolyók vagy hegyes birkacsontdarabok vannak bizonyos távolságra egymástól . . . Amikor a római katonák ismételten teljes erőből lesújtanak vele az áldozat hátára, a vasgolyók mély zúzódásokat okoznak, a bőrszíjak és a birkacsontok pedig bevágásokat idéznek elő a bőrön és a bőr alatti szövetekben. Az ostorozás folyamán aztán a zúzódások felsértik az alattuk levő izomzatot és rezgő véres húscsíkokat tépnek ki onnan.”

E kegyetlen megostorozás után Jézust a kormányzói palotába vezetik és egybehívják az egész katonaságot. Ott a katonák újabb gyalázattal halmozzák el: tövisből koronát fonnak, majd a fejébe nyomják. Nádszálat adnak a jobb kezébe és bíborpalástot adnak rá, amilyet a királyok viselnek. Ezután gúnyosan ezt mondják: „Jó napot, zsidók Királya!” Leköpdösik és az arcába csapnak. Majd kiveszik a kezéből a kemény nádat és arra használják fel, hogy a fejét üssék vele, még mélyebben verve bele a fejbőrébe megalázó „koronájának” hegyes tüskéit.

Jézus rendkívüli méltósága és ereje ezzel a rossz bánásmóddal szemben olyan mély benyomást tesz Pilátusra, hogy még egy kísérletet tesz a megmentésére. „Nézzétek: Kihozom őt hozzátok, hogy tudjátok, semmi hibát nem találtam őbenne” — mondja a tömegnek. Valószínűleg azt képzeli, hogy Jézus megkínzott állapotának látványa talán meglágyítja a szívüket. Ahogy ott áll Jézus a szívtelen csőcselék előtt, töviskoronával a fején és bíborpalástban, vérző, fájdalomtól megyötört ábrázattal, Pilátus ezt kiáltja: „Íme, az ember!”

Bár sebekkel borítva és megveretten, itt áll az egész történelem legkiemelkedőbb alakja, valóban a legnagyobb férfi, aki valaha élt! Igen, Jézus nyugodt méltóságot és higgadtságot tanúsít, amely olyan nagyságra vall, amelyet még Pilátus is kénytelen elismerni, mert szavai egyszerre fejeznek ki tiszteletet és szánalmat

A rabokat megfosztják ruháiktól. Azután mirhával kevert bort itatnak velük. Ezt a bort nyilvánvalóan a jeruzsálemi asszonyok készítették, a rómaiak pedig nem tagadják meg ezt a fájdalomcsillapító italt azoktól, akiket oszlopra feszítenek. Amikor azonban Jézus megkóstolja, nem hajlandó meginni. Vajon miért nem? Nyilván azt akarja, hogy hitének ebben a végső próbájában teljesen birtokában legyen minden képességének.

Jézust most az oszlopra feszítik, kezeit a feje fölé emelve. A katonák azután hatalmas szegeket vernek kezeibe és lábaiba. Ő hevesen megrándul a fájdalomtól, amikor a szegek átszakítják a húsát és az ínszalagjait. S amikor az oszlopot függőleges helyzetbe emelik, a fájdalom még szörnyűbb, mert a test súlya feltépi a szegek okozta sebeket. De Jézus, ahelyett, hogy fenyegetőzne, így imádkozik a római katonákért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

Jézus az oszlopon függött szörnyű kínok között. Ahhoz, hogy levegőt vehessen, nyilván meg kellett emelnie a testét a lábával. Ez kétségtelenül nagy fájdalommal járt, mivel a testének súlya alatt felhasadtak a szögek által okozott sebek a lábán, az oszlop pedig végighorzsolta a korbáccsal felszaggatott hátát. Nehezére esett és fájdalmas volt a beszéd, mert ehhez levegőt kellett vennie.

János apostol látta ezt.

Katy Weaver

Szia!

A Bibliában a négy evangélium számol be részletesen Jézus keresztrefeszítéséről. Itt el tudod olvasni ezekből ezt a történetet:

Máté evangéliuma: [link]

Márk evangéliuma: [link]

Lukács evangéliuma: [link]

János evangéliuma: [link]

Egy-egy rövid fejezet, de lesz egy összképed, amiből össze tudod állítani a beszámolót!

Üdv. Péter

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt jó megvizsgálni, hogy Jézust valóban keresztre feszítették-e vagy oszlopon halt meg.

EGY enciklopédia szerint a kereszt „a keresztény vallás fő szimbóluma”. Sok bibliafordításokban a „kereszt” szó szerepel. Ezekben a versekben a görög sztau·rosz′ szót fordították „keresztnek”. De vajon helytálló ez a fordítás? Mit jelent a sztau·rosz′ szó?

W. E. Vine görögtudós megjegyzi, hogy a sztau·rosz′ főnév „elsősorban egyenes karóra vagy oszlopra utal. A gonosztevőket ilyenre szegezve végezték ki. A főnév és a sztauro ige (’oszlopra vagy karóra erősít’) hallatán felidézett kép eredetileg különbözött a két gerendából álló kereszt egyházi ábrázolásától.”

a keresztet nem csak azok tisztelik, akik ma templomba járnak, és állításuk szerint követik a Biblia tanításait. Olyan emberek is különleges jelentőséget tulajdonítottak neki, akik nem a Biblia szerint éltek, és akiknek a vallása már jóval a „keresztény” egyházak előtt is létezett. Számos vallási forrásmű elismeri, hogy már az ókori civilizációkban is használtak különféle formájú kereszteket. Például egyiptomi hieroglifákon és egyiptomi istenekről és istennőkről készült ábrázolásokon gyakran látni T alakú keresztet, körrel a tetején. Ez az úgynevezett füles vagy hurkos kereszt, melyről úgy vélik, hogy az életet jelképezi. Ezt a keresztet idővel a kopt egyház és más egyházak is átvették, és használni kezdték.